A háború több szempontból is nehezíti a paksi bővítést, ennek ellenére a kormány töretlenül hisz abban, hogy 2030-ra megépülhet a két új blokk.
Bár a magyar kormány rendíthetetlenül elkötelezett a Paks 2 projekt mellett, az orosz-ukrán háború miatt napról napra csökken a valószínűsége annak, hogy az új atomerőmű valóban megépülhet - írja a BBC.
A cikkben kiemelik, hogy
A kormány szerint ha megépül az erőmű, az ország kevésbé fog függeni Oroszországtól, ahonnan jelenleg a legtöbb olajat és gázt szerezzük be. A kritikusok szerint viszont az évszázad nagy részében csak még jobban fogunk függeni az oroszoktól.
Orbán Viktor még 2014-ben állapodott meg Vlagyimir Putyinnal arról, hogy a már meglévő reaktorok mellé még két új, 1200 MW-os reaktort építenek Paksra. Oroszország 10 milliárd eurós hitelből finanszírozza az erőművet, amit a magyar fogyasztók fognak visszafizetni a villanyszámlájukkal 2026-tól, amikortól várhatóan üzembe helyezik az új reaktorokat. Az engedélyeztetés elhúzódása miatt viszont csak tavaly augusztusban kezdődtek meg a talajsztisztítási munkálatok a helyszínen, így várhatóan csúszni fog a projekt is.
A BBC emlékeztet rá, hogy míg a magyar kormány továbbra is tolja előre a Paks 2-t, addig Finnország az Oroszország által indított ukrajnai háború miatt elállt egy hasonló projekttől. A Hanhikivi-félszigeten a Roszatom, az orosz állami atomenergetikai cég épített volna atomerőművet egy finn–orosz konzorcium megrendelésére.
Idézik Aszódi Attilát, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős korábbi kormánybiztosát, aki szerint „Oroszország elszigetelése még ebben a háborús helyzetben sem megoldás”. Úgy véli, a háborút rövid időn belül le fogják zárni olyan feltételekkel, amelyek biztosítják a Paks 2 további előrehaladását.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint azonban ez a beruházás „tisztán politikai projekt”, hiszen Orbán és Putyin régóta jó kapcsolatot ápol egymással.
- nyilatkozta az európai parlamenti képviselő a BBC-nek. Szerinte az erre fordított pénzt inkább megújuló energiára, például napenergiára kellene költeni, amelyből Magyarország már most is az országos energia 10 százalékát szerzi. Emellett az elektromos hálózatot is lehetne fejleszteni az összegből.
A cikkben emlékeztetnek rá, hogy ősszel a kormány váratlanul megszüntette a napelemeket telepítő háztartások támogatását, a szélenergiát pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette azzal, hogy megtiltották a turbinák építését a települések 10 kilométeres körzetében.
A háború több szempontból is nehezíti a Paks 2-t. Egyrészt az erőmű számos fő alkatrészét Oroszországban építhetik meg, ahonnan szárazföldi úton szállítanák Magyarországra. Az eredeti terv szerint az útvonal Ukrajnán keresztül haladt volna át, más alternatíva pedig egyelőre nincs.
Az erőmű egyébként nem teljesen orosz lesz. Uniós nyomásra orosz hardverrel és a francia-német Framatome konzorcium által megépítendő vezérlőrendszerrel fog működni. A turbinákat pedig a tervek szerint a GE Hungary, az amerikai General Electric leányvállalata fogja megépíteni. A BBC szerint nehéz elképzelni, hogy amerikai, német és francia mérnökök vállvetve dolgozzanak orosz kollégákkal 400 kilométerre egy olyan ország határától, ahol az oroszok jelenleg éjjel-nappal bombáznak.
Pakson egyelőre még bizonytalanok azt illetően, hogy valóban megépül-e az új atomerőmű, amely több ezer embernek adhat munkát már az építkezés során.
- mondta a BBC-nek egy János nevű mérnök, aki a 2-es reaktorblokkban dolgozik.
Bár nagy a bizonytalanság a Paks 2 jövőjét illetően, a kormány nem aggódik. Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég azt nyilatkozta, hogy a terv és a cél továbbra is az, hogy 2030-ra kész legyen a két új blokk, ennek akadályát gyakorlatilag csak külső tényezők jelenthetik.
