Keverte a különadót és az árstopot, de az üzletlánc magyarországi vezérigazgatója is pontosította állításait.
A SPAR az Európai Bizottsághoz fordult a kiskereskedelmi különadó miatt, de az EB a szegedi törvényszék jogértelmezési eljárásában mondta ki, hogy az árstop szabályok sértik az uniós jogot – aminek egyébként semmi köze a különadóhoz.
Itt lépett a színre Bayer Zsolt. A Magyar Nemzetben egy terjedelmes cikkben kiadott bojkottfelhívása elég egyértelmű:
– szól az ítélet. Úgyhogy mától „nem megyünk a SPAR-ba, soha, semmiért”.
Persze, Bayer próbál érvelni is. Elmondja, hogy a SPAR veszteséges, bezzeg a versenytársai nem. Szerinte, ha nem hoznak pénzt, az csak a saját bénázásuk miatt van, nem pedig a különadó miatt, amiről az Európai Bíróság korábban már kimondta, hogy jogszerű. Egyébként valójában tavaly a Tesco is veszteséges volt, a többi cég pedig jelentősen kisebb profittal számolhatott a különadók miatt.
Az árstopot viszont szeptemberben az EU Bírósága lesöpörte az asztalról, mondván, hogy az uniós joggal ellentétes. De Bayernek sikerült összekevernie a két ügyet – különadó és árstop –, pedig ezek köszönőviszonyban sincsenek egymással.
Valójában a szegedi törvényszék fordult az Európai Bírósághoz, miután a SPAR megtámadott egy fogyasztóvédelmi bírságot. Azért kapták a csekket, mert nem volt elég árstoppal lefedett termékük a polcokon, legalábbis a hatóság szerint. A SPAR pedig azt mondta, hogy volt elég, csak az árstopszabályok irreálisan magas készletezést követeltek meg.
Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország vezére, LinkedInen reagált Bayer bojkottjára (még ha név szerint nem is említette): „Számunkra a vásárlóink visszajelzései mindig rendkívül fontosak.”
Heiszler inkább a cég sikereit hozta fel, mint például, hogy idén másodszor is elnyerték a Vásárlói Nívódíjat.
– tette hozzá, finoman jelezve, hogy a SPAR nem feltétlenül szorul rá Bayer szurkolására.
