Ha megnézed a 19. századi fotókat, nem így néztek ki, mint most. Miért szabta át őket Schulek Frigyes? Mi volt a célja?
Budapest legtöbbet fotózott és legtöbbet posztolt látványosságai közé tartozik a Halászbástya és a Mátyás-templom. Instagramon csak #halaszbastya és #fishermansbastion hashtaggel több tízezer találatot láthatsz, a Halászbástyán forgatták tavaly Ellie Goulding egyik klipjének pár jelenetét, és rendszeresen feltűnik a külföldi turisták vlogjaiban is a Mátyás-templommal együtt.
Gyermekkoromban azt hittem, a Halászbástya ódon épület, és csak később, amikor utánaolvastam, tudtam meg, hogy nem is olyan régi, ebben a formájában 1902-re készült el. És a jelenlegi formája egy historizáló építészeti vízió eredménye.
Facebookon időnként felbukkan egy-egy kép arról, hogyan nézett ki a 19. században a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagyis a Mátyás-templom és a hozzá kapcsolódó rendház, illetve milyen volt a Halászbástya alatti terület. Nem így nézett ki. Ezt látva sokakban felmerül a kérdés: nem követett-e el történethamisítást Schulek Frigyes? Egy őrült építész hagymázos álmainak megtestesülését vagy kora egyik zsenijének megvalósult álmát látjuk ma a Budai Várban? Bele lehet-e avatkozni így, mesterségesen egy-egy folyamatba és művészeti koncepcióként kezelni egy épületet? És miért alakította át ezt a területet?
Ezeket a kérdéseket már mások is feltették, nem csak én, már jóval korábban! 1911-ben így írtak Schulek Frigyesről, a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról egy újságcikkben:
"Nagy czélok, nehéz helyzetek mozgatják meg alkotóképességét. Midőn a budavári koronázó templom építési bizottságának 1875. évi deczember 2-án tartott ülésében az elnök báró Augusz fölszólította, hogy tegyen javaslatot a templom helyreállítására
és Schulek bemutatta tervét, előadása után hosszú, kínos csend keletkezett s végül megszólal az elnök: „Hát azt hiszi a tanár úr, hogy megbolondultunk? Ez csak a túlhevített fiatal fantázia aberrácziója.”
Huszonöt évvel utóbb a merész tervező elérte a czélját. A templomot az ő terve szerint állították helyre és elkészült a Halász-bástya."
A méltatás így folytatódik: "A maga művészetén, az építészeten kívül a rokon művészetek, a szobrászat és festészet együttes hatását mélyen átérzi és jelentős művészeti kérdések, monumentális föladatok, műemléki problémák tárgyalásánál ragyogó ékesszólással fejtegeti álláspontját. Rajongó hazafiság Schulek egyik fő jellemző vonása. Elválaszthatatlanul összeszövődik ez művészi törekvéseivel, vágyaival. A koronázó templom építésénél a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihleti meg."
A Mátyás-templom jelenlegi formája és a Halászbástya tehát valóban egyfajta nagy volumenű, történelmi ihletettségű összművészeti vízió terméke. És megértéséhez a kulcs ez a félmondat: Schulek Frigyest a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihlette meg.
A templom átépítésével az volt a célja, hogy a régi, középkori eredetű, de barokk külsővel takart plébániatemplomot átépítse olyan középkorias, gótikus csodává, amilyen a fénykorában lehetett. A Halászbástyával pedig a nemzeti múlt erősítése, egyben tetszetős turisztikai látványosság kialakítása.
A Mátyás -templom eredete IV. Bélához fűződik, aki az itt álló kis kápolna helyére építtetett 1255 és 1269 között egy háromhajós templomot. Ezt A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület gótikus stílusú átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. Zsigmond király uralkodása alatt a mellékszentélyeket meghosszabbították és nyolcszögletű, gótikus záródással látták el. Mátyás a délnyugati harangtornyot – a szakértő azt írják, hogy a harangtorony (a közben elpusztult sisakot kivéve) ma is az akkor kapott formáját őrzi, bár a 19. század végén a kőanyagát teljesen cserélni kellett.
A törökök 1541-ben mecsetté alakították, a berendezést kidobták, mihrábot, vagyis imafülkét vágtak a falba, korán idézeteket festettek fel. 145 évig használták iszlám imahelyként.
Buda visszafoglalása után barokk stílusban alakították át, 1688-1702 között északi oldalához kollégiumot, déli oldalához pedig 1702-1714 között háromemeletes szemináriumot építettek, a középkori részek eltűntek, az épület külseje puritánná vált. Az 1723-as tűzvészben megsérült, ekkor újjáépítették. Az idők során elveszítette eredeti karakterét és szépségét.
Amikor elrendelte Ferenc József a templom újjáépítését, Schulek Frigyes tervével szerette volna kibontani az időközben hozzátoldott épületek fogságából, és visszaadni eredeti pompáját - vagy legalábbis egyfajta rekonstruált csodát alkotni. Hogy a készülő régi-új Mátyás-templomnak megfelelő keretet adjon, megtervezte a szintén nagyszabású, történelmi alakokkal díszített, neoromán Halászbástyát.
A Halászbástya alapja az egykori Híradás bástya, a Haber kuleszi, illetve budai városfal törökök kiűzése után, a 18. században korszerűsített védelmi szakasz. Budavár falának ezt a részét egykor a halászcéh védelmére bízták, innen kapta a nevét. Ez a környezet az átalakuló Mátyás-templomhoz képest akkori szemmel szegényesnek tűnt, ezért kapta meg a feladatot Schulek, hogy méltó környezetet alakítson ki.
Így született meg a tornyos, árkádos, díszlépcsős, szobrokkal felékített sétatér és kilátó, a Halászbástya.
„Ő volt az első, a ki 1873-ban, Izsó Miklóssal együtt, millenniumi emlék állításának eszméjét megpendítette. Ez az eszme nem hagyja el többé. 1895-ben tervet készít Árpad és vezéreinek emlékére, a Halász-bástyán, a koronázó templommal és Szent István emlékével térbeli és eszmei összefüggésben” - írja az 1911-es cikk.
Van, aki azt mondja, amit Schulek Frigyes csinált, az történelemhamisítás. Mások szerint éppen hogy az ő munkája mutat meg valamit abból, hogy milyen lehetett, vagy milyen lehetett volna a Budai Vár a törökök megjelenése előtt, fénykorában. És van, aki hatalmas, korszakalkotó építőművésznek tartja, olyannak, mint amilyen Steindl Imre volt.
" data-width="970" data-height="210" data-colorscheme="light" data-show-faces="true" data-header="true" data-stream="false" data-show-border="true">
