A kutatás készítői azt is megkérdezték a résztvevőktől, hány éves kortól gondolnak valakit "idősnek". Magyarországon ez a határ 65,4 év, ami egyrészt a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között - Lengyelországban például 73 év körül van, igaz, a másik végletnek számító Spanyolországban 62 év -, másrészt nagyon közel esik a nyugdíjkorhatárhoz.
A magyarok a legambiciózusabbak közé tartoznak nemzetközi mezőnyben az élethossz terén: bár jelenleg egy 45 éves "átlagmagyar" várható élettartama 78 év, a többség 96 évig szeretne élni. A valóság persze elmarad ezektől a vágyaktól, pedig 1969 és 2019 között majdnem 8 évvel nőtt a születéskor várható élettartam. Ha az a kérdés, hány évre számítunk valójában, akkor az átlag 83 évre jön ki - ami szintén jóval magasabb a realitásnál, de sokkal alacsonyabb a vágyottnál. Ez azonban azt is jelenti, hogy újfajta élettervezésre és életstratégiára van szükségünk, amire nem vagyunk felkészülve - derül ki a biztosító "Longevity", a hosszabb várható élettartamra való felkészültségünket vizsgáló kutatásából.
A hosszabb élet nem feltétlenül boldogít
Ami tehát a hosszabb életet illeti, az egyre többek számára elérhető. 1969 és 2019 között a fejlett világban átlagosan 10 (ezen belül Magyarországon 7) évvel nőtt a várható élettartam. Ettől azonban még nem feltétlenül érzik magukat boldogabbnak. A legkevésbé épp a legtovább élő japánokra jellemző a boldogság, de a törökökkel együtt a magyarok is ott vannak a lista végén. Az életükkel a legkevésbé elégedettek a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetűek és az egészségügyi problémákkal küzdők.
A kutatásban megkérdezett magyarok 59 százaléka számít hosszabb életre - ennél magasabb arányt csak a görögök és a spanyolok körében mértek -, de csupán 41 százalék érzi úgy, hogy erre fel is van készülve. 39% azt is kifejezetten tudja, hogy időskori anyagi biztonsága ingatag lábakon áll - további 15% pedig bizonytalan ebben a kérdésben -, és 62% számol azzal, hogy az évek előrehaladtával a megtakarítási képessége csökkenni fog.
Többször kell újratervezni
Korábban az életünket három jól elkülöníthető szakaszra volt osztható. Kezdődött a gyerekkorral és a tanulással, majd a felnőttkor aktív, jellemzően munkával töltött éveivel folytatódott - mint leghosszabb időszak -, végül pedig egy viszonylag rövid nyugdíjaskorral zárult. A mai aktív korosztályok élete jóval több szakaszból áll, a nyugdíjas időszak hossza pedig jelentősen megnő. Az aktív időszakot is tanulási periódusok tarkítják, és a nyugdíj sem jelent feltétlenül végleges szakítást a munkával. Közben pedig egyre fontosabbá válik az életközépi vagy akár a többszöri újratervezés, a célok és a megváltozott lehetőségek összehangolása. Mindez az élettervezésben is több komplex feladatot jelent.
A "Long, happy and healthy life" 11 országos online nemzetközi kutatás. A biztosító szerint a magyarországi 1000 fős minta reprezentatív a 18-79 éves magyar lakosságra nem, kor, régió és iskolai végzettség szerint.
