Az emberi jogok politikai bunkóként való emlegetését tartja napjaink Magyarországán a jogállamiság legkomolyabb kihívásának Balog Zoltán.
Az előző Orbán-kormány emberierőforrás-minisztere az általa vezetett Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány szerdai konferenciáján megemlékezett a 2008-as rendőri erőszakról, amely főként a Fidesz támogatóit sújtotta, majd kijelentette, hogy a klasszikus emberi jogokat olyan értéknek kell tekinteni, amelyek felette állnak a napi politikának.
A volt miniszter szerint azonban a klasszikus emberi jogok tiszteletben tartása mellett van egy olyan folyamat, amely ellen mostanában nem győznek elég határozottan fellépni.
Balog szerint ez "az emberi jogokról szóló beszéddel való visszaélés", amely valójában egy-egy olyan csoport önös érdeke, amely erkölcsileg akar lejáratni kormányokat, egyházakat, és a "harmadik, negyedik, ötödik generációs emberi jogokkal" akarja terrorizálni, manipulálni azt a konszenzust, ami a klasszikus emberi jogok területén szükséges.
Balog Zoltán hosszan idézte Donald Tusknak az Európai Néppárt Helsinkiben tartott kongresszusán elmondott beszédét is, amelyben az Európai Tanács lengyel elnöke kijelentette:
Aki konfliktust szít a világban és az Európai Unióban, az nem kereszténydemokrata. Aki Putyint támogatja és Ukrajnát támadja, aki az áldozatot támadja az agresszorral szemben, az nem kereszténydemokrata. Aki le akarja cserélni a liberális demokrácia nyugati rendjét az autoritarianizmus keleti modelljére, az nem kereszténydemokrata.
Balog a szövegből egy mondatot emelt ki, hogy vitázzon a Fidesz "egykori barátjával": aki a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságjogával, az nem kereszténydemokrata.
A volt miniszter szerint azonban ez individualizmusba és káoszba vezethet, az igazi kereszténydemokrácia az, amikor harmóniát teremtve megnevezzük azokat a pontokat, amikor felül kell írnia a közösség érdekének az egyénét.
A konferencián szintén felszólaló Gulyás Gergely azt mondta: a következő évek, sőt akár a következő évtized legfontosabb politikai küzdelme az európai színtéren a közösségi hatáskörök és az állami szuverenitás közötti küzdelem lesz.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Alkotmánybíróság már elindult azon az úton, hogy meghatározza azokat a hatásköröket, amelyek a nemzeti szuverenitás magját képezik, és amelyeknek mindenképpen nemzeti hatáskörben kell maradnia. Gulyás szerint Magyarország küzdelme a migrációs kvóta ellen szintén a szuverenitásért folytatott küzdelem volt.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
