Nem éri el az áfabevétel az előirányzott célt, cserébe több az áfa-visszaigénylés, mint várták. Mindez százmilliárdokkal növelheti az év végéig a költségvetés hiányát.
Csökken a fogyasztás, ezzel együtt pedig a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú áfabevételek is, melyek százmilliárdokkal maradnak el a kormány várakozásától, írja a 24.hu. Ezzel párhuzamosan gondot okoz az áfa-visszatérítések megugrása. Utóbbira egyelőre a Pénzügyminisztérium sem tud magyarázatot adni.
A lap emlékeztet, hogy a 2022-es büdzsében az áfabevételek előirányzatát 5487 milliárd forintra tervezték, de végül a várakozáshoz képest majdnem háromszorosára ugró infláció miatt ennél is több, 6860 milliárd forint folyt be az államkasszába. A kormány a tavaly elfogadott 2023-as költségvetésben további áremelkedésekkel számolva további 30 százalékkal magasabbra, 7100 milliárd forintra lőtte be az áfa-előirányzatot, melyet év végén 7985 milliárd forintra emeltek. Ráadásul úgy számoltak, hogy 2024-ben még ennél is több folyhat be a kasszába ebből az adónemből, és az idei várakozást 7,4 százalékkal megfejelve 8574 milliárd forintra emelték a célszámot.
Úgy tűnik, azzal azonban nem számoltak, hogy rohamtempóban fog visszaesni a fogyasztás, emiatt elmaradnak az áfabevétel is. Az első öt hónapban 2652 milliárd forint folyt be áfából, ami az éves cél harmada (33,2 százaléka), ezzel szemben tavaly ilyenkor az éves cél 37,7 százalékon állt. Vagyis öt hónap alatt körülbelül 360 milliárd forint az elmaradás az idei áfabevételeknél. Ez alapján valószínűsíthető, hogy év végére százmilliárdokkal maradhat el az áfbevétel a várakozástól, ami növelheti a költségvetési hiányt.
A problémát csak súlyosbítja, hogy meglepően magas az áfa-visszaigénylések és ezzel összefüggésben az áfa-visszautalások volumene. A Pénzügyminisztérium államháztartási jelentéséből kiderül, hogy az idei első öt hónapban 35 százalékkal ugrott meg a vállalkozásoknak történő áfa-visszautalások mértéke a tavalyi év azonos időszakához képest, amire egyelőre a szakértők sem találják a magyarázatot. A jelenség egyik oka az export bővülése és a belföldi fogyasztása visszaesése, az adókikerülés emelkedése, vagy a különböző könyvelési trükkök alkalmazása lehet.
A Kopint-Tárki becslései szerint a kormány által előirányzott 3,9 százalék helyett 2023-ban 4,5 százalékra emelkedhet a GDP-arányos deficit, míg a GKI Gazdaságkutató Zrt. ennél is borúlátóbb: szerintük 4,7 százalék is lehet a hiány. A GKI feltételezése alapján a kormányzat a többlethiány mintegy felét kiigazítás, vagyis megszorítás, másik felét a hiány elengedése formájában kezelheti.
Csaba Iván prognózisa alapján a kormány most nem elsősorban a közszolgáltatásokon fog spórolni, hanem olyan nonprofit szervezetek, egyházak és vállalatok kiadásait zárolhatják, amelyek különféle támogatások formájában költségvetési pénzekhez jutnak. Emellett az állami beruházások további visszafogását is kezdeményezhetik. Ha ez nem lesz elegendő, akkor viszont a hiánycélt kell elengedni, ami az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma szempontjából okozhat kellemetlenségeket.
A szakértők várakozása szerint adóemelésre legkorábban jövőre kerülhet sor a globális társasági minimumadó szabályok bevezetése nyomán. A 24.hu értesülései szerint a Pénzügyminisztériumban dolgoznak az új tervezeten, mely várhatóan az őszi adócsomagban jelenik majd meg.
