Szerda reggel jelent meg a hír arról, hogy a Pekingi Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai megállapították, az új koronavírus két törzse is terjed az emberek között. Kiemelték ugyanakkor, hogy az eredményt óvatosan kell kezelni, mert az egyelőre korlátozott adatokra támaszkodik, és további információk szükségesek a vírus evolúciójának pontosabb jobb feltárásához.
A lényeg akkor is az, hogy az előzetes eredmények alapján a koronavírus egy "agresszívebb" törzséhez köthető a vuhani megbetegedések 70 százaléka.
Hosszasan nem kell ecsetelni, hogy az "agresszív" vírustörzs kifejezés miért olaj a tűzre a pánik csúcsán, Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársát, a koronavírusok hazai szakértőjét kértük, segítsen értelmezni a kijelentést. Elöljáróban a lényeg, mielőtt bárki megijedne:
új vírustörzsek kialakulása teljesen normális, az "agresszívabb" jelző itt nem azt jelenti, hogy megjelent egy olyan új változat, aminek hatására a beteg azonnal vért köp és meghal.
Változik, de ez várható volt
Az emberi populációban most pontosan az történik a koronavírussal, ami eddig denevérekben játszódott le újra és újra évezredek során. Világszerte több mint 80 ezer betegről és több gócpontról tudunk, a vírus evolúciója pedig annyira gyors, hogy mostanra már két külön ágon kezdett terjedni két, egymástól megkülönböztethető változat.
Új törzsek kialakulása sejthető volt, valahogy úgy képzeljük el, hogy idővel és az új gócpontok kialakulásával a cirkuláló vírus már az eredeti, vuhani kórokozó unokatestvére
- mondja a 24.hu-nak a szakember.
Nem az a lényeg, hogy hány változata van, hanem hogy a különböző fenotípusok hogyan viselkednek. Erről ma még semmiféle megbízható információval nem rendelkezünk, ezért nem érdemes jelzőket használni. Ami biztos, hogy egy teljesen természetes, előre látható folyamat eredményeként a kórokozónak mára két, embereket megbetegíteni képes törzse alakult ki.
Nem vagyunk nagyobb veszélyben
Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem tudjuk. Általánosságban a vírusoknak evolúciósan nem "éri meg" agresszívabbá válni, mert ha a gazdatestet megölik, ők is elpusztulnak - az enyhébb, csendesebb lefolyású betegséget okozó vírusok sokkal eredményesebben terjednek. Létrejöhetnek adott koronavíruson belül is olyan változatok, amelyek jobban ürülnek, ezért könnyebben terjednek emberről emberbe, de ez még nem azt jelenti, hogy súlyosabb tüneteket okoznak.
Megleshet az is, hogy a törzsszétválasztódás épp azon területen jött létre, amely a gazdaszervezet antitestválaszának kifejtéséért "felelős". Ez a fajta fejlődés nagyon jellemző az influenzára, ezért kell minden évben újabb oltóanyagokat kifejleszteni ellene, de jelen információk alapján itt nem ez történt, magyarán a koronavírus elleni vakcina kifejlesztését nem befolyásolja.
A szakember hangsúlyozza: egyelőre minden jel arra mutat, hogy a vírus teljesen normális evolúciós fejlődéséről van szó, ami nem befolyásolja érdemben a járvány alakulását, és nem növeli az emberek kitettségét.
Kiemelt képünkön: A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa mikroszkópon ellenőrzi a kutatáshoz használt sejteket a központ laboratóriumában Pécsen 2020. február 7-én. (MTI / Sóki Tamás)
