A jóslatok és a fizika szerint létezniük kellett, és most megtalálták. A cikk végén az is kiderül, mi az, amiért izgalmasabb ez a felfedezés, mint mások.
Nem túlzás megrendítőnek nevezni azt a felvételt, amelyet a chilei Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array (ALMA) rádióteleszkóp készített egy kialakuló bolygórendszerről.
Az ALMA olyan állapotában talált naprendszert, mely nagy valószínűséggel nálunk is lezajlott. Ugyanis a képen egy bolygópályán két objektumot láthatunk. Az egyik bolygót, a PDS 70b jelűt már ismertük, de most a közelében megtaláltak egy kisebb objektumot, amely az égitest úgynevezett Langrange zónája van. Ebből a zónából több is van egy bolygó körül, ezekben a pontokban a központi csillag és a bolygó gravitációja kioltja egymást, így az ide csapdázódó objektumok szabadon lebegnek. A konkrét pont pedig az úgynevezett trójai pont, ami a bolygó pályairányát nézve azt „követi”.
Trójai objektumok a mi naprendszerünkben meglehetősen gyakoriak. A Jupitert legalább 12 000 különböző nagyságú sziklás objektum követi, de még a mi Földünket is legalább kettő.
Önmagában már az is rendkívüli, hogy nemcsak számsorokból, hanem
de a trójai bolygó látványa önmagában is tudománytörténeti pillanat. Eddig ugyanis csak elméletileg igazolták, hogy ilyen égitestek létezhetnek, az ALMA mérése azonban most bizonyíthatja a trójai bolygók létezését.
„Most először találtunk bizonyítékot erre az elméletre” – mondta Olga Balsalobre-Ruza, a spanyolországi madridi Asztrobiológiai Központ hallgatója, aki az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent tanulmányban ismertetett kutatásokat vezette.
És miért annyira érdekes ez a kép nekünk? Azért is, mert bár a Langrange-pontokban az anyaobjektumot követő égitestek pozíciója rendkívül stabil, de egy asztronómiai esemény, ha kimozdítja, és instabillá válik,
Az ütközés „eredményét” pedig bárki láthatja, szabad szemmel is, ha felketint az égre: a Hold az, ahol 54 éve járt először ember, és ahova több ország ismét igyekszik.
