Ha csak a számokat nézzük, akkor a Sony fölényesen nyerte az aktuális konzolok közti versenyt, hiszen amíg a PlayStation 4-ből százmilliónál is több példányt értékesítettek, addig az Xbox One - iparági becslések szerint - 50 milliónál jár, amit a négy évvel később piacra dobott Nintendo Switch is lekörözött a maga 52 milliójával. A PS4 (és Switch) sikere a klasszikus konzolos modellben rejlik: az a gép kelendő, amire több és jobb exkluzív, tehát csak az adott platformon játszható játék jelenik meg.
Ilyen szempontból a PlayStation 4 maga a mennyország,
hiszen az elmúlt években egymást követték az olyan tényleg kiváló AAA-kategóriás programok, mint az Uncharted 4: A Thief's End, a Horizon: Zero Dawn, a 2018-as God of War, a Marvel's Spider-Man, a The Last of Us Part II és a Ghost of Tsushima. Ezek a címek nemcsak kiváló értékelésekkel büszkélkedhetnek, de
többmilliós eladásokkal is. Mindeközben a Microsoft alig tud felmutatni olyan játékot, ami arra sarkallta volna az embereket, hogy beruházzanak az Xbox One valamelyik verziójára. Sea of
Thieves, Crackdown 3, State of Decay 2, sokadik Forza és Gears of War - egyik sem váltotta meg a világot.
Mindez viszont koránt sem jelenti azt, hogy a redmondi cég elbukott volna, sokkal inkább arról van szó, hogy a Sony jól bevált stratégiájával szemben egy másik, egyelőre kevésbé látványos
utat választottak.
A PS4 és Xbox One karrierje egyaránt 2013 őszén kezdődött, de az utóbbi komoly hátrányból indult. Nemcsak az exkluzív játékokból volt hiány, de a Microsoft gépe jóval drágább is volt, mint a
konkurencia terméke, köszönhetően a konzol mellé erőltetett Kinect 2 mozgásérzékelős kiegészítőnek. Az elbaltázott rajtot nagyszerűen példázza, hogy hét évvel később már híre sincs a
Kinectnek, még a cég is úgy tesz, mintha sosem létezett volna.
A hátrány hamar meg is mutatkozott, valószínűleg ennek köszönhető, hogy a Microsoft évek óta nem közöl hivatalos eladási adatokat, sem a konzolról, sem a játékokról. A képet ráadásul tovább
árnyalja, hogy a redmondiak még a feltuningolt gépek harcát is elvesztették, hiszen az alapgépnél jobb hardverrel felszerelt PS4 Pro majd egy évvel hamarabb került a boltokba, mint a hasonló
elvet követő
Exkluzivitás helyett szolgáltatás
Nem túlzás, hogy a Microsoft már évekkel ezelőtt elvesztette az aktuális konzolháborút, de a cégnél ezzel párhuzamosan ráeszméltek: ha a klasszikus módi szerint nem tudnak versenyre kelni a Sonyval, akkor mást kell kitalálniuk. Ennek eredményeként kezdték el megjelentetni az xboxos játékokat PC-re, komoly hangsúlyt kapott a visszafelé kompatibilitás, de a legfontosabb az, hogy megszületett az Xbox Game Pass és a Project xCloud szolgáltatás, amelyek az elkövetkezendő években nyernek majd igazán értelmet.
A korábban bevezetett, de szerényebb kínálatú EA Access mintájára született Xbox Game Pass lényegében ugyanaz a videojátékoknak, mint a Netflix a filmeknek és a sorozatoknak. A felhasználó fix havidíjért cserébe hozzájut egy folyamatosan bővülő és változó katalógushoz, amiből kedve szerint tölthet le játékokat egészen addig, míg élő előfizetéssel rendelkezik.
A szolgáltatás először csak Xbox konzolokra volt elérhető, de 2019-ben megérkezett Windows 10-re is. A két bevezetés között pedig megtörtént, ami sokáig elképzelhetetlennek tűnt: a Microsoft saját kiadású, 60 dolláros, AAA-kategóriás játékai is bekerültek a kínálatba, méghozzá a megjelenés napján.
Hogy értsük, ennek mekkora a jelentősége, íme egy példa: ez olyan lépés volt, mintha a Bosszúállók: Végjáték a mozipremierrel egy időben megjelenne a Disney streaming szolgáltatás kínálatában.
2018 januárjában ezt a húzást könnyű volt kétségbeesettnek titulálni, azóta viszont világossá vált, hogy a Microsoft egy nagyon jól átgondolt stratégia első komoly lépését tette meg. A Sonyval ellentétben nem az exkluzív címeket helyezték előtérbe (lényegében fel is adták ezt a vonalat), hanem az Xbox Games Pass-t, ami havi 3000 forintért száznál is több játékhoz biztosít hozzáférést, köztük a legújabb xboxos címekhez - és a cég ezen a jövőben sem kíván változtatni.
A szolgáltatás jön az ősszel érkező Xbox Series X konzolra is, és az összes frissen bejelentett cím (Halo Infinite, Fable, State of Decay 3, új Forza stb.) bekerül az Xbox Game Pass kínálatába. Ennél is unortodoxabb megoldás, hogy kezdetben a Microsoft által kiadott programok nemcsak a Series X-re, de a kifutó modelleknek számító Xbox One gépekre is elérhetők lesznek - tehát egy darabig nem muszáj új konzolt venni, hogy játszhassunk ezekkel a játékokkal. Ne feledjük, a Sony ezen taktika szöges ellentettjét képviseli: az általuk frissen bejelentett exkluzív programok kizárólag PS5-ön lesznek futtathatók.
Már nem a konzol a lényeg
A fentiek egyértelműen azt mutatják, hogy a Microsoft már egyáltalán nem konzol- és játékeladásokban gondolkodik, ehelyett egyre több platformon kívánnak elérni minél több előfizetőt. Ilyen téren már most sem állnak rosszul, hiszen saját bevallásuk szerint 10 milliónál is több aktív tagjuk van, és azt is érdemes megjegyezni, a Sony hasonló, felhőalapú PS Now szolgáltatása hiába régebbi, a nyomába sem ér az xboxos megoldásnak, ahogy a Google-féle Stadia sem. És ennél is fontosabb: ez még csak a kezdet.
A Microsoft komolyan gondolja, hogy az Xbox Game Pass a lehető legtöbb ember számára elérhető legyen, és itt jön a képbe a Project xCloud néven futó, felhőalapú rendszerük, aminek a lényege, hogy az Xbox Game Pass kínálata streamelhető legyen. Magyarán megfelelő hardver hiányában is játszhassunk a katalógusban megtalálható programokkal. A vállalat már be is jelentette, hogy az xCloud hamarosan az Xbox Game Pass részévé válik, ami többek között azt vetíti előre, hogy jó eséllyel tényleg nem lesz szükség Xbox Series X-et venni, ha valaki hozzá akar férni a havidíjas szolgáltatás játékaihoz.
Persze ezen a ponton azért érdemes megjegyezni, hogy az új konzol létezésének ettől még bőven van értelme, hiszen az elkövetkezendő évek játékfelhozatala messze túlmutat az Xbox Game Pass kínálatán. Ha valaki a szolgáltatáson kívül eső játékokat szeretné futtatni (például a jövőre érkező Call of Dutyt, vagy a két év múlva esedékes újabb Assassin's Creedet), annak - most még - szüksége lesz egy újgenerációs konzolra, ha nincsen játékra alkalmas laptopja/számítógépe.
Az Xbox Series X még fontos a Microsoft számára, de a hosszútávú cél az, hogy a konzolos és PC-s játékosoknál jóval szélesebb rétegekhez jusson el a szolgáltatás, ami nagyobb bevétellel kecsegtet, mintha pusztán a játékgépre és az exkluzívokra koncentrálnának. A cél fel vezető út első lépése, hogy az Xbox Games Pass-szal megtámogatott Project xCloud idén már elérhető lesz bizonyos okostelefonokra is: egy vezeték nélküli kontroller közbeiktatásával a mobil képernyőjén is játszható lesz az előfizetés 100-nál is több játéka. Ezzel több millió új felhasználó számára válnak elérhetővé a korábban hardverhez kötött videójátékok, és nem kell nagy fantázia, hogy lássuk, innentől a határ a csillagos ég.
A nem túl távoli jövőben…
A következő évek során a felhőalapú Xbox Game Pass elérhetővé válhat okostévéken, táblagépeken, lényegében bármin, ami képernyővel és vezeték nélküli kapcsolattal rendelkezik, és a pakliban simán benne van az is, hogy az ősszel érkező Xbox Series X után a Microsoft többé nem gyárt majd konzolt, csupán különböző eszközökön teszi elérhetővé a szolgáltatását.
Persze mondhatjuk, hogy erre nagyon sok helyen nincs még felkészülve az infrastruktúra, de egyrészt nyakunkon az 5G, amit többek között pont az ilyen megnövekedett igények kielégítésére fejlesztettek, másrészt az új gépek legalább 7-8 évig a piacon lesznek, az pedig rengeteg idő.
Jelen pillanatban még science-fictionnek tűnhet, hogy drága hardver nélkül játszunk a legújabb játékokkal, de ne feledjük: 15 éve még sehol nem volt a mindent megváltoztató iPhone, 10 éve pedig lehetetlennek tűnt, hogy egy Will Smith kaliberű színész vagy Martin Scorsese forgasson filmet egyenesen a "tévébe". A világ rohamosan változik, a telekommunikáció elképesztő mértékben fejlődik, és a Microsoft a lehető legjobb időben ugrott fel a még gyerekcipőben járó videójáték streamelős hullámra.
Jelen pillanatban hiába tűnnek vesztesnek a konzolháborúban, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a folyamatosan gyarapodó és fejlődő szolgáltatásukkal teljesen felforgatják az ipart.
Az elmúlt húsz évben már kétszer is átélhettünk hasonlót: az iPod és az iTunes a zeneipart szabta át teljesen, ennek örökösei ma a zenei streaming szolgáltatók, és még nincs egy évtizede, hogy a Netflix átírta az otthoni szórakoztatás és a filmforgalmazás bevett szabályait. Mindez megtörténhet a videójátékok világában is, a technikai feltételek például már javarészt adottak hozzá, és ha ügyesen játszik a lehetőségeivel, a Microsoft megismételheti a Netflix döbbenetes sikerét, ami idővel magával hozhatja azt is, hogy a videójáték-világ Will Smith-ei és Scorseséi is nekik fognak dolgozni.
Lehet, hogy az exkluzív játékoknak hála a következő években a Sony-féle PlayStation 5-ből fogy majd több, de a jelek közben arra utalnak, hogy a Microsoft sem marad busás bevétel nélkül, ráadásul az általuk járt út akár forradalomhoz is vezethet. A játékok normális minőségű streamelése itt van a nyakunkon, és a technológia térnyerése a következő években egy olyan világot is magával hozhat, ahol a tévé melletti játékkonzol ugyanolyan emlékké válik, mint a videómagnó és a discman, a dobozban vagy digitális letöltésként vásárolt programokat pedig visszaszorítják a streamelős szolgáltatások. Többes számban, mert ha mindez valósággá válik, nem az Xbox Game Pass lesz az egyetlen, az szinte biztos.
Kiemelt kép: Xbox Game Pass / Microsoft
