Az új Pókember is rögtön elrabolta a szívünket

A ránk váró történet ugyan nem vonultat fel olyan nagyágyúkat mint a korábbi játék, de ez semmit nem von le a Miles Morales értékéből, hiszen az Insomniac Games írói ezúttal is tökéletes arányérzékről tettek tanúbizonyságot. Ugyan kisebb léptékű sztorit kapunk, de ettől függetlenül sikerült érzelmekkel és drámával megtölteni a szuperhősös témát. Miles talán még Peter Parkernél is szimpatikusabb főhős, saját élettel, saját problémákkal, és a játék még azt is ügyesen megmagyarázza, hogy az új fiúnak miért a mentora nélkül kell szembenézni a Nagy Almát fenyegető újabb veszélyekkel.

Bár ezúttal kimaradtak az olyan kaliberű szereplők, mint Doktor Oktopusz, Skorpió vagy éppen Keselyű, de a Marvel fanatikusoknak így sincs oka panaszkodni. Feltűnik a képregényuniverzumból jól ismert, mindig rosszban sántikáló Roxxon vállalat, a Miles életéből kihagyhatatlan Prowler, sőt Pókember egyik régi ellenfele, Tinkerer (sokan Pléhsuszter néven emlékezhetnek rá) is, csak épp nem úgy, ahogy a rajzolt történetekben találkozhattunk vele. Emellett most sem maradunk utalások, kikacsintások és easter eggek nélkül, és az időközben elhunyt Stan Lee szereplőként ugyan már nem teszi tiszteletét, de egy róla készült szobor azért helyet kapott a játékban.

Másfajta Pókember

A Miles Morales a játékmenet alapjait illetően nem változott: megkapjuk a szabadon bejárható New Yorkot, random bűntényekkel, mellékküldetésekkel és begyűjthető cuccokkal, de a fejlesztők azért csavartak annyit a formulán, hogy ismét élmény legyen az új Pókember irányítása.

Miles kezdő, alig pár hónapja birtokolja képességeit, és ez jelen is van a mozgáskultúrájában, ami főleg hálóhintázás közben érhető tetten. Még nem olyan magabiztos, mint Peter Parker, kicsit nyeglébb, koordinálatlanabbak a mozdulatai, aminek hála még a jól ismert irányítás is újszerűnek hat. Ennél is fontosabb ugyanakkor, hogy hősünk eltérő képességekkel rendelkezik, mint az idősebb hálószövő.

Persze van pókösztöne, erős és megtapad a falon, de emellé képes bioenergiával teli, látványos kisülésekkel járó méregcsapásokat bevinni az ellenfeleknek, sőt rövid időre akár láthatatlanná is válhat - ami főleg azon helyzetekben jön jól, mikor feltűnés nélkül, szép csendben akarjuk elintézni a rosszfiúkat.

Az új lehetőségek egész szépen megbolondítják az ismerős harcrendszert, ami így tele van friss, szórakoztató és elképesztően látványos mozdulatokkal, illetve kombókkal.

Mindezt megfejelik a különböző feladatok teljesítésével és a sztori előrehaladtával megnyíló új ruhák, illetve az eltérő előnyöket biztosító kütyük, amikkel részben most is testre szabhatjuk Pókembert. A mi kedvencünk a