A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) az ügyvédség érdekképviseleti szervezeteként fordult a Pénzügyminisztériumhoz annak érdekében, hogy az ügyvédek a KATA szigorítás alól mentesüljenek, azonban a Pénzügyminisztérium szerint a kevés, nagyobb összegű megbízást nem támogatja a jogalkotó - számolt be a Jogászvilág.
A MÜK levelében leszögezte, hogy maximálisan támogatja a jogalkotó azon elképzelését, hogy a munkaviszonyban álló munkavállalók foglalkoztatásának "katás vállalkozásba" történő kiszervezése ellen fel kíván lépni. Felhívták azonban a figyelmet, hogy az ügyvédek esetében a megbízóval fennálló megbízási jogviszony, illetve az ügyvédi hivatás szabályozása kizárja, hogy a jogviszony leplezett munkaviszonynak minősüljön.
Az ügyvédek számára vonatkozó korlátozás megszüntetése óta gyakori, hogy az ügyvédek tartós megbízás keretében látják el ügyfeleik jogi ügyeit. Számos praxis épül az állandó megbízásokra, amely mellett az ügyvédek számos egyéb egyedi megbízást is teljesítenek.
A KATA adózást választó ügyvédek esetében akár már havi 300 ezer forint átalánydíjazás esetén is túllépi az adott ügyvéd a jogalkotó által bevezetett 3 millió forintos korlátozást, anélkül, hogy esetükben a szürkefoglalkoztatás fennállna. Sőt: ügyvédek esetében egy nagyobb értékű ingatlan-adásvétel, vagy egy sikerdíjas megbízás teljesítése is azzal a következménnyel járhat, hogy az egy számlában kiállított összeg meghaladja a hárommillió forintot. Ebben az esetben sem a munkaviszony leplezéséről van szó, a sikerdíj akár több éves megfeszített munka eredménye - teszik hozzá.
121 ezer ártatlan kisadózó járhat pórul a KATA szigorításával
Borítékolható, hogy ezt a büntetőadót a megbízók sok esetben át fogják hárítani a katás vállalkozásokra.
A MÜK által végzett felmérésben ezer ügyvéd válaszolt, akiket 60%-ban hátrányosan érintett a KATA módosítása, annak ellenére, hogy az ügyvéd jogszabály alapján nem végezheti ügyvédi tevékenységét munkaviszonyban.
A Pénzügyminisztérium szerint a másik jogalkotói cél azon sajátos paici helyzetű vállalkozások segítése volt, amelyek közvetlenül a lakosság számára értékesítik a saját alacsony volumenű szolgáltatásaikat. A jogalkotó célja tehát nem a csak néhány megrendelő részére szolgáltatást nyújtó vállalkozók és ezáltal közvetve a megrendelő adóoptimalizálásának segítése volt, hanem a lakosságot ellátó mikrovállalkozások támogatása és adminisztrációs terheik csökkentése. Ezen vállalkozói kör esetében volt a kedvező adózással és adminisztrációval jelentős fehéredés elérhető.
Kiemelt kép: Getty Images
