Az MNB vezetői körlevelet küldött a biztosítóknak arról, hogy a piaci szereplők hogyan járjanak el a személyi sérüléses károsultakat illető nem életbiztosítási - leggyakrabban kgfb utáni - biztosítási járadékok egyösszegű megváltásakor. Úgy tűnik, eddig a biztosítók nem mindig számoltak korrekten - foglalja össze az autósokat érintő levél lényegét az azénpénzem.hu.
A biztosítóknak írt levélben arról van szó, hogy a nem-életbiztosításoknál - leggyakrabban a kötelező gépjármű-biztosítási baleseteknél (kgfb) - bekövetkező személyi sérüléses károk rendezésénél miképp járjanak el, ha például a sérültté, rokkanttá váló károsultaknak (vagy az elhunyt károsultak hátramaradt özvegyeinek, árváinak) nem járadékszolgáltatást kínálnának, hanem annak egy összegű megváltását kezdeményezik.
A biztosítási törvény idén június 26-án hatályba lépett módosítása az eddiginél részletesebben szabályozza a nem-életbiztosítási termékek kárrendezését. A törvény szerint a biztosítónak tájékoztatnia kell a járadékmegváltást kérő károsultat a megváltási tőkeösszeg jelenértékéről, amelynél kisebb összegért nem válthatja meg a járadékot, ismerteti a portál.
Az MNB vezetői körlevelének értelmezése szerint e jelenérték a járadék tőkeösszegével azonos. A jegybank ez alapján elvárja, hogy a folyamatos - sokszor hosszú távra szóló - járadékszolgáltatás helyett megajánlott - tőkésítési összeg megfelelően tükrözze a járadék értékét.
"Az MNB szorgalmazza, hogy az ügyfelek döntésük előtt gondosan mérlegeljék az egyösszegű járadékmegváltás előnyeit és hátrányait. Ehhez a biztosítónak minden szükséges információt meg kell adnia. A jegybank azt is elvárja, hogy a biztosítók is körültekintően járjanak el az egyösszegű megváltás kezdeményezésekor, és a rendelkezésre álló információk alapján mérlegeljék, hogy a megváltás nem veszélyezteti-e a járadékos további életvitelét."
