Az amerikai sportokban tök természetes a fizetési sapka, mint fogalom, amely maximalizálja a klub és az egyes játékosok bérjellegű kifizetéseit. Valami hasonlóba fogott a Magyar Kézilabda Szövetség, amikor a hivatásos utánpótlás korú sportolók és az amatőr játékosok részére a munkabérek vagy megbízási díjak és egyéb juttatások összegéről szóló szabályozást rendelt el, avagy a magyar sportban először fizetési sapka bevezetéséről döntött.
A szervezet elnökségének határozata teljes konszenzus mellett született, az NB I-es Kézilabda Liga és az Amatőr Kézilabda Tanács is elfogadta és támogatta azt, a rendszer kidolgozása is az NB I-es klubok és az amatőr kézilabdázók bevonásával történt - áll a szövetség közleményében.
A szabályozás, ami innen tölthető le, figyelembe veszi a sportolók előmenetelét, teljesítményét (pl. korosztályos vagy felnőtt válogatottban, európai kupamérkőzéseken való szereplés stb.) és a kiemelt akadémiai képzés sajátosságait.
Az NB I-ben érdekelt hivatásos fiatal játékosok maximalizált bérét külön mellékletbe foglalta a szövetség.
- A 16-17 éves korosztály havi bruttó 1 - 80 500 forintot,
- a 18-19-évesek havi bruttó 1 - 100 000 forintot,
- míg a 20-21 év közöttiek havi bruttó 1 - 150 000 forint /hó összeget kereshetnek.
A korosztályos válogatottak válogatottság számtól, nemzetközi eredményességtől függően 10-30 százalék közötti szorzóval támogatja a szövetség, illetve az NB II-ben nagyjából 25 százalékkal alacsonyabb a havi kereseti összeghatár, míg az amatőrök kézilabdázók számára éves bruttó egymillió forintos juttatási plafont határoztak meg.
Az MKSZ azt ígéri, ellenőrzi a szabályzat betartását és szükség esetén fegyelmi eljárást indíthat a vétkesek ellen.
