Január 9-én volt 13 éve, hogy Steve Jobs a Macworld Conference & Expón bemutatta az iPhone-t, ami a megjelenése után alapjaiban változtatta meg a mobiltelefonok világát és vele együtt az életünket. Ugyan nem az Apple készüléke volt az első okostelefon, de ez volt az első olyan mobil, ami fizikai billentyűzet nélkül, érintőképernyővel nyújtott kényelmes felhasználói élményt, illetve olyan operációs rendszert, ami nemcsak messze túlmutatott minden korábbi megoldáson, de használni is egyszerű volt.
Egy kütyü mind felett
Ami ezután történt, már történelem. Az iPhone megjelenése után bő egy évvel megérkezett az első Android operációs rendszert futtató készülék (HTC Dream), majd 2010-ben befutott a Samsung Galaxy S és az okostelefonok lényegében végleg átvették az uralmat a hagyományos mobilok felett, új gyártókat emelve a csúcsra, és a mélybe taszítva a lassan eszmélő "nagy öregeket".
Az Apple indította hullám viszont nemcsak az elektronikai piac ezen részét változtatta meg, de az egész világot, velünk együtt.
Alig pár év leforgása alatt teljesen átalakultak a tartalomfogyasztási és kapcsolattartási szokásaink, a folyamatos internetkapcsolattal rendelkező, nagyképernyős telefonoknak hála megindult a közösségi média máig tartó térhódítása, ami konkrétan új szakmák és munkakörök születését hozta magával, és a milliószámra értékesített készülékek olyan területeket forgattak fel fenekestül, mint a fotózás, a közlekedés (gondoljuk csak az Uberre), a reklámpiac, a videojátékok és azon túl a teljes szórakoztatóipar.
A modern okostelefonok még csak 13 éve léteznek, de ma már sokkal fontosabb szerepet töltenek be az életünkben, mint a régebb óta létező számítógépek vagy a hetven évvel ezelőtt elterjedt televíziók. A 2000-es évek végén még újnak számító kütyüknek hála időközben megjelentek a táblagépek és a különböző viselhető eszközök, a telefonos innovációk egy része átköltözött a számítógépekre, és több mint egy évtizeddel az első iPhone megjelenése után felmerül a kérdés: mi a következő lépcsőfok, mi lehet a következő eszköz, ami olyan változásokat hoz magával, mint az okostelefon?
Nincs konkrét válasz
Évek óta arra számítunk, hogy erre a kérdésre választ ad a januári Consumer Electronics Show, a CES, azonban idén is csalatkoznunk kellett, hiszen - néhány kivételtől eltekintve - hiába vonult fel Las Vegasban az elektronikai ipar színe-java, most sem került terítékre olyan eszköz, ami olyan átütő változást hozna, mint a modern okostelefonok. Sőt, ha egészen őszinték akarunk lenni, akkor igazán korszakalkotó termék vagy fejlesztés egyáltalán nem tette tiszteletét az idei kiállításon.
Érdekességek persze akadtak: a Sony például bemutatott egy saját elektromos autót, a Vision-S-t, amin az önjáró autókba szánt szenzoraikat tesztelik. Viszont arra hiába is számít bárki, hogy a PlayStationje mellé ilyen járgányt vehet, hiszen a cégnek esze ágában sincs beszállni az autógyártásba, csak az elkerülhetetlenül közeledő önvezető járművek piacán szeretné úgy bebiztosítani magát, mint az okostelefonoknál, ahol akkora az igény a vállalat szenzoraira, hogy a Sony alig győzi kielégíteni azokat.
Ebből a tortából persze nemcsak a japánok szeretnék kihasítani a saját szeletüket, de többek között olyan óriáscégek is, mint a Bosch vagy az Intel: előbbi egy saját fejlesztésű LIDAR, azaz lézerimpulzusos letapogató eszköz gyártását jelentette be Las Vegasban, míg az utóbbi egy olyan térképet mutatott a városról, amit a BMW-kbe szerelt szenzoraik és kameráik készítettek a rendezvényt megelőző 24 órában. A cég szerint az ilyen jellegű friss információk sokkal hasznosabbak, mint egy hagyományos navigációs rendszerek, hiszen ennek hála az önjáró autók villámgyorsan értesülnek egy hibásan működő jelzőlámpáról vagy egy éppen zajló építkezésről - ellentétben a jelenleg használt megoldásokkal.
Mindkét fejlesztés elengedhetetlen a jövő önjáró megoldásaihoz, és az ilyen járművek megjelenése tényleg komoly fordulat lesz az életünkben, de jelen állás szerint az elterjedésükig még mindig hosszú évek vannak hátra, és egyáltalán nem biztos, hogy a hatásuk olyan jelentős és szerteágazó lesz, mint az okostelefonoké, amik már tényleg ott lapulnak szinte mindenki zsebében.
Ami a hagyományosabb kütyüket illeti, ott a hajlított kijelzők térnyerése várható: tavaly még csak a telefonok kaptak rugalmas képernyőt, idén viszont már jönnek az első olyan laptopok, amik hasonló megoldással igyekeznek lenyűgözni a felhasználókat, várhatóan csillagászati összegekért cserébe.
A hajtogatható képernyők kétségtelenül érdekesek és izgalmasak, viszont az elmúlt évtizedekben megszokott géphasználaton semmit nem változtatnak, csupán új formában kínálnak olyan funkciókat, amiket néhány éve még csak több eszköz használatával érhettünk el - ami nem forradalmi, hiszen a táblagépként használható notebookok (és fordítva) már egyáltalán nem számítanak különlegességnek.
Hatalmas újdonság más területeken sincs: mindenre képernyő kerül, ahol eddig nem volt, jönnek a tévék, amik már teljesen kompatibilisek a közösségi médiát elárasztó tartalmakkal, lassan minden gyártó számára a 8K-s megjelenítés lesz az alap, és dübörög az IoT, a dolgok internete, azaz minden létező tárgy csatlakozik az internetre, a sütőtől a mosógépen át egészen az ajtózárakig és a futópadokig, minden elérhető/vezérelhető egy okostelefonon keresztül és/vagy mesterséges intelligencia kerül bele.
Erre a trendre reagált a CES egyik legmókásabb terméke, az okoskrumpli is, ami egy francia fejlesztő fricskája a sokszor teljesen felesleges okoseszközöket gyártó cégek, és az ilyen vállalatokat tárt karokkal váró kiállítás felé. Nicholas Baldeck egy random válaszokat adó applikációval, egy Bluetooth-os antennával, és rengeteg burgonyával prezentálta, hogy a cégek miképp próbálják innováció címszó alatt rásózni a vásárlókra a sokszor teljesen felesleges és értelmetlen okostermékeket.
Az okoskrumpli hatalmas baromság, de pont ez a lényege
Az okoskrumpli tényleg működik, és egy nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet napjaink okoseszközeivel kapcsolatban.
Persze azt súlyos túlzás lenne állítani, hogy a Las Vegas-i forgatag jelentős része ilyen haszontalan fejlesztés, hiszen bőven akadnak ígéretes ellenpéldák is. A Bosch például előállt egy olyan okosszemüveg koncepcióval, aminek a Google Glass-szal ellentétben még lehet is értelme, a Samsung pedig bemutatta a GEMS nevű szerkezetet, ami lényegében egy bárki számára elérhető exoszkeleton.
A derékra és a lábakra csatolható eszköz egy VR-szemüveggel megbolondítva akár otthoni edzésre is használható, de ami ennél is fontosabb, hogy az erőrásegítésnek köszönhetően a beépített motorok megkönnyíthetik a mozgásszervi panaszokkal küzdők, az idősebbek vagy a mozgáskorlátozottak életét.
Talán majd jövőre?
Az idei CES olyan volt, mint egy hollywoodi blockbuster folytatása: mindenből kicsit többet, hangosabbat és látványosabbat kaptunk, de valóban forradalmi újdonság nem lapult a külsőségek alatt. Hogy ez 2021-ben változni fog-e, azt nehéz lenne megjósolni, az viszont elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb jöjjön egy olyan innováció, ami teljesen átalakítja az életünket: ilyen volt az internet elterjedése, a megfizethető mobilnet megjelenése, és az utóbbit maximálisan kihasználó okostelefonok térnyerése is.
Ha tippelnünk kellene, akkor azt mondanánk, hogy a következő nagy dobás egy olyan eszköz lesz, amit ma még elképzelni sem tudunk, de a hozzá szükséges technológia már létezik, és épp terjedőben van. Ez az 5G, a következő generációs mobilhálózat, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csupán arról szól, hogy minden korábbinál gyorsabban tudunk letölteni a telefonjainkon.
Olyat tud a brutálgyors mobilhálózat, amire a vezetékes netünk sem képes
Egy Huawei Mate 20 X 5G okostelefonnal felvértezve vettük a nyakunkba Budapestet, hogy megnézzük, mit tud a Vodafone októberben indított 5G-s mobilhálózata.
Habár kétségtelenül ez is hatalmas előnye az 5G-nek, a nagymennyiségű adat villámgyors mozgatásánál sokkal fontosabb, hogy az újgenerációs hálózatok minimális, bőven 10 milliszekundum alatti késleltetést (latency) biztosítanak, méghozzá több millió kapcsolódó eszköz esetén is. Mindez - többek között - azt is lehetővé teheti, hogy a gépek olyan gyorsan kommunikáljanak egymással a mobilhálózaton keresztül, hogy a nálunk lévő eszközökbe már ne is kelljen nagy teljesítményű processzor, mert a szükséges számításokat egy központi gép végzi el valahol egy szerverteremben.
Amennyiben az 5G elterjed és leváltja a jelenleg használt, sokkal kisebb teljesítményű 3G és 4G hálózatokat, az olyan új kütyük egész sorát hozhatja el, amikhez hasonlókat eddig tényleg csak a science-fiction filmekben láthattunk. Ne feledjük, húsz éve még a kezünkben lévő, mindentudó eszköz is csak egy mézédes álom volt, ma pedig már egy egész otthont vezérelhetünk egyetlen telefonnal, ami fényképezőgépként, kameraként és filmek lejátszására alkalmas eszközként is funkcionál, ráadásul bármilyen információ pillanatok alatt elérhető rajta az internet segítségével.
A közeljövő nagy áttöréseit jó eséllyel még nem a jövő évi CES-en fogják bemutatni, viszont az simán elképzelhető, hogy öt éven belül valaki valahol kiáll egy színpadra, és bemutat egy olyan, ma még nem, vagy csak nagyon kezdetleges formában létező eszközt, ami ugyanúgy át fogja alakítani az életünket, mint a 2007 januárjában leleplezett iPhone és az Apple első mobilját követő többi okostelefon.
Nyitókép: Az LG standja a 2020-as CES-en. Fotó: Robyn Beck / AFP
