Régi, máig megválaszolatlan kérdés: mi alakítja inkább az ember személyiségét: a genetika, vagyis az, amit a szüleitől örököl, vagy a környezeti hatások, vagyis mindaz, ami a születése után történik vele? A kérdést legjobban olyan ikerpárokon keresztül lehet vizsgálni, akik egypetéjűek, vagyis a genetikájuk azonos, de más körülmények között nőnek fel, vagyis a személyiségeikben mutatkozó különbségeket kizárólag külső hatások okozzák. Ha a különbségek jelentősek, a külső hatások fontosabbak, ha kicsik, akkor a genetika.
Az ikrek azonban rendszerint együtt nőnek fel. Egy olyan kísérlet, melyben ikreket a születésük pillanatában szétválasztanak, az egyiküket szerető, jómódú családban helyeznek el, a másikat pedig egy nyomornegyedben, majd megnézik, hogy mi lesz belőlük, ha felnőnek, elég erős etikai aggályokat hordoz, vagyis kivitelezhetetlen. Ezért jelentett a kutatók számára óriási lehetőséget, amikor a kétévesen elszakadt koreai ikrek újra egymásra találtak - írja egy pszichológiai szakfolyóiratra hivatkozva a LadBible című brit bulvárlap.
Az Egyesült Államokban nevelkedett lány 2018-ban csináltatott egy DNS-tesztet majd az eredményeket feltöltötte egy koreai adatbázisba. Két évvel később tudta meg, hogy nem csak egy ikertestvére van, de egy bátyja és egy nővére is.
Miután egymásra találtak, az ikrek beleegyeztek, hogy rész vegyenek egy tudományos tesztsorozatban.
Az eredmények azt mutatták, hogy a Dél-Koreában nevelkedő lágy IQ-szintje jelentősen, 16 ponttal magasabb az Egyesült Államokban a testvéréénél. Korábban soha sem mértek 7 pontnál magasabb eltérést egypetéjű ikrek esetében.
A különbséget persze nem pusztán az Egyesült Államok és Korea kulturális és társadalmi különbségei magyarázzák. A lány, aki Dél-Koreában maradt szerető, harmonikus családi körülmények között, súlyos traumák elszenvedése nélkül nőtt fel. Az Amerikában felnőtt lánynak három agyrázkódása is volt az élete során, a nevelőszülei pedig elváltak gyerekkorában.
Az IQ-szinttől eltekintve az ikrek személyisége nagyon hasonló: mindketten nagyon lelkiismeretesek, céltudatosak, rendszeretők, szorgalmasak és sikerorientáltak.
Mindez azt jelenti, hogy a személyiség kialakulásában sokkal jelentősebb szerepe lehet a genetikának, mint amennyit napjaink szakirodalma feltételez.
