Tokióban a világ egyik legjobban kifejlesztett riasztórendszere hivatott megmenteni a város lakóit az emberiség történetének legsúlyosabb természeti katasztrófájától, ami a világ legnépesebb városának központjában bekövetkezett földrengés lehet, írja a The Guardian.
A lap cikke szerint Tokióban 1923-ban volt utoljára jelentős földrengés. Szakértők szerint 70 százalék esély van rá, hogy 2050 előtt egy újabb, a Richter-skála szerinti 7-es erősségű rengéssel kell szembenézniük a helyieknek. Nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor lesz.
A természeti csapás rendkívül súlyos következményekkel járna. Hivatalos becslések szerint egy, a Tokiói-öbölben történő 7.3-es erősségű földrengés legkevesebb 9700 emberáldozatot követelne, további 150 ezren pedig megsérülnének. Egy nappal a katasztrófát követően 3,39 millió embert kellene kitelepíteni, 300 ezer épület pedig teljesen megsemmisülne.
Az 1945-ös amerikai bombázás óta ez lehet a leggyászosabb nap a város történetében. Akkor százezer ember halt meg és 267 ezer ingatlan vált használhatatlanná.
A lap emlékeztet, 1923 szeptemberében 7.9-es erősségű földrengés rázta meg a térséget, epicentruma körülbelül 100 kilométerre volt Tokiótól. Az eset kora délután történt, ezért rengeteg háztartásban tűz ütött ki, miközben a nők főztek. Akik túlélték, a pokol óráiként emlékeztek vissza rá. Az elhunytak és sérültek száma összesítve 105 ezer volt, de egyes jelentések szerint ennél jóval több is lehetett.
Ha van város, amely felkészült egy újabb sorscsapásra, akkor az Tokió. A hi-tech felhőkarcolókat úgy építették meg, hogy ne inogjanak meg, a parkokban kifejezetten vészhelyzetek esetén használható mosdókat rejtettek el, ráadásul a városnak van a világon a legnagyobb lélekszámú tűzoltósága, akik alaposan felkészültek arra, hogyan kell megfékezniük a lángokat egy esetleges földrengést követően.
A probléma viszont az, hogy Tokióba évente több millió turista érkezik, ennél is többen az idei rögbi világbajnokságra, pláne a 2020-as olimpiára. Egy katasztrófahelyzetben pillanatok alatt eluralkodna a pánik.
A városvezetés már most azt javasolja a helyieknek, hogy vészhelyzet esetére tároljanak el megfelelő mennyiségű ételt és palackozott vizet, valamint hogy legyen otthon elsősegélydoboz, elemlámpa, rádió, elemek és gyógyszerek.
Egy ilyen esemény bekövetkeztekor milliók ülhetnek majd a tömegközlekedési eszközökön. A metró üzemeltetői azt mondják, az infrastruktúrát szeizmikusan megerősítették az utóbbi időszakban, a vonatok pedig abban a pillanatban le fognak állni, ahogy megremeg a föld.
Ezek a tanácsok riasztónak hangzanak, de a japánok hozzászoktak már a természeti katasztrófákhoz. Az iskolákban és a cégekben gyakran vészhelyzeti gyakorlatokat tartanak szeptember 1-jén, az 1923-as földrengés évfordulóján. A városvezetés pedig kiadott egy 338 oldalas útmutatót, ebből tájékozódhatnak az emberek, hogy mire számíthatnak bizonyos katasztrófák esetén, illetve hogyan növelhetik túlélései esélyeiket.
Nagyon sok múlhat majd azon, hogy milyen erősségű földrengéssel néznek majd szembe, illetve hogy pontosan hol következik be. Tokió igazság szerint felkészülhet bármennyire a katasztrófára, de a káoszra nehéz tervet írni.
Kiemelt kép: TORU YAMANAKA / AFP / Europress
