Magyarország menekültügyi eljárása nem felel meg az európai uniós jogszabályoknak - döntött csütörtökön az Európai Bíróság (EB) a Deutsche Welle cikke szerint.
Az EB 2018-ban indított eljárást Magyarországgal szemben amiatt, hogy a menekültügyi eljárások nem felelnek meg az uniós jognak. Idén ez már nem az első, menekültüggyel kapcsolatos elmarasztalás: májusban az EB kimondta, hogy Magyarország jogszerűtlenül, börtönszerű körülmények között tartotta fogva a menedékkérőket a tranzitzónákban. A bíróság szerint ez jogellenes fogva tartásnak minősült. A májusi ítélet után a kormány bejelentette, hogy bezáratják a tranzitzónákat - később pedig az is kiderült, hogy leltár ugyan nincsen, de legalább 23 milliárd forintot öltek bele a tranzitzónákba.
A csütörtöki döntés sejthető volt, a Hvg.hu júniusi cikke szerint Priit Pikamäe főtanácsnok indítványában megállapította, hogy Magyarország nemcsak a tranzitzónákkal, hanem a visszatoloncolásokkal is megsértette az uniós jogot. Akkor azt kifogásolta, hogy azzal, hogy a magyar állam napi néhány főre korlátozta a belépést a tranzitzónákba, megakadályozza, hogy bárki megfelelően benyújtsa a kérelmét. Kifogásolta azt is, hogy a tranzitzónák létezése miatt minden menedékkérelem "határeljárássá" vált, ezeknél viszont nem követték a magyar hatóságok az uniós jogszabályokat. Az indítvány szerint jogszerűtlen volt, hogy azokat a menedékkérőket, akik nem a tranzitzónán át léptek be Magyarországra és elfogták őket, megfosztották a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól.
