Az utóbbi pár hétben szinte minden arról szólt, mikorra lesz elég vakcina az országban a járvány legyőzéséhez. A vakcinák megjelenése reményt adott a világnak arra, hogy a lezárások véget érhetnek, és az élet visszatérhet a normális menetéhez. Ez a remény pedig elég erős ahhoz, hogy mindenki a lehető leghamarabb akarjon vakcinához jutni.
Ezzel viszont problémák voltak, ugyanis nem csak a magyar kormány gondolja úgy, hogy nem érkezik elég vakcina a kontinensre. Az EU nemrég bejelentette, az a cél, hogy szeptember végére a felnőtt lakosság 70 százaléka be legyen oltva. Ehhez viszont a mostani oltási tempó ötszörösére lenne szükség.
Most viszont úgy tűnik, nemhogy több vakcina nem érkezik Európába, hanem egyelőre csökkenni fog a mennyiség.
Ennek bizonyos esetekben van magyarázata. A Pfizer/BioNTech vakcináját három helyen gyártják a világban, az egyik gyár Belgiumban van. A Pfizer nemrég közölte, hogy néhány hétig kevesebb vakcina fog érkezni, de azért, mert növelni akarják a gyártókapacitást, hogy február közepétől sokkal többet tudjanak gyártani.
A Pfizer új típusú, mRNS-alapú vakcinájában viszont sok ország nem bízott még a fejlesztés ideje alatt, ezért jóval többen rendeltek az AstraZeneca és az oxfordi egyetem közös vakcinájából. Utóbbi hagyományos vakcina, amilyeneket évek óta használ az orvostudomány, és hatalmas előnnyel indultak a fejlesztéssel is. Ennél talán még fontosabb, hogy a Pfizer vakcinájából 12 euróba kerül egy adag, az AstraZeneca vakcinájából viszont csak két euróba. Emellett utóbbit nem kell szuperhidegben tárolni, ezért a logisztikája is sokkal egyszerűbb.
Kapcsolódó
Ezért megy ilyen lassan az oltás az Európai Unióban
Óriási különbségek vannak az egyes vakcinák előállítási költségei és az árai között, de amikor az EU megkötötte a nagy közös üzletet, még nem lehetett tudni, melyik oltóanyag készül el előbb. Most mindenki arra vár, hogy az olcsó vakcina is engedélyt kapjon.
Az AstraZeneca vakcináját valószínűleg a héten hagyja majd jóvá az Európai Unió, ezután kezdhetnek vele oltani a kontinensen. Magyarország nagyjából ugyanannyit vett ebből a vakcinából, mint a Pfizeréből, és sokkal többet, mint a már szintén engedélyezett Moderna-oltásból. Több ország is az AstraZeneca gyors engedélyeztetésében bízik, hogy ezzel végre fel lehet gyorsítani a társadalom beoltásának menetét.
Kiborult a bili
Az AstraZeneca azonban homályos okokra hivatkozva bejelentette az EU vezetőinek, hogy kevesebb vakcina fog érkezni az unióba, mint eredetileg közölték. A Pfizerrel szemben még azt sem mondták, hogy ez azért lenne, hogy később még több vakcinát küldhessenek, egyszerűen annyit mondtak, hogy nem tudták teljesíteni a megrendelést.
Az uniós kormányfőket ez eléggé felidegesítette, és a múlt heti uniós csúcson volt is arról szó, hogy valamit kezdeni kell a problémával. Az Európai Bizottság keményen rákérdezett a gyártónál, hogy pontosan mi az oka annak, hogy nem teljesítik a szerződést, de hétfőig csak semmitmondó válaszokat kaptak.
Ez azért is különösen dühítő, mert az EU a közös vakcinavásárlásnál jelentős mennyiségű előleget fizetett a cégnek a fejlesztésre. Összesen hat gyártótól rendeltünk vakcinát közösen, és eurószázmilliókat fizettünk ki előre. Az oxfordi vakcina ráadásul része a Covax-programnak, amelynek részeként gyártási áron adják el a vakcinákat a fejlődő országoknak, és nyomott áron a fejletteknek. A vakcinákért cserébe az EU például azt is vállalta, hogy ha bármilyen jogi problémája lesz a gyártónak a gyors bevetésből, átvállalja a költségeket.
Ehhez képest az AstraZeneca egyik megállapodást sem tartotta be. Kiderült, hogy Dél-Afrika kétszer annyit fizet az oltásért, mint az EU, az általunk megvett oltásokat pedig egyelőre nem szállítják le. Vannak országok, amelyek inkább az orosz és kínai vakcinák felé fordultak, de az EU közös fellépést is kezdeményezett.
Fellépés
Az Európai Unió hétfőn bejelentette, hogy szigorítani fogják az AstraZeneca vakcinájának exportját, ugyanis kiderült, hogy a gyártó jó eséllyel a többet fizető, EU-n kívüli országoknak szeretett volna először küldeni a vakcinából.
A Bizottság hasonló exportkontrollt tervez bevetni, mint amit már a járvány elején is alkalmaztak a védőfelszerelésekkel kapcsolatban. Ezt azért tehetik meg, mert az AstraZeneca egyik gyára Belgiumban van. Így a cég nehezebben tud majd az EU-n kívülre vakcinákat küldeni, mert az unió a gyakorlatban lefoglalja azokat a saját számára.
Az, hogy az EU ennyire gyorsan lépett ebben az ügyben, és hogy több uniós hivatalnokot is hallhattunk panaszkodni, azt mutatja, hogy a vakcinák hiánya jelenleg a legfontosabb politikai ügy Európában. De a mostani fellépés azt is bizonyítja, hogy nem csak az alacsony ár miatt volt érdemes közösen megrendelni a vakcinákat. Magyarország például soha nem tudná lefoglalni egy brit cég Belgiumban gyártott oltásait, ha egyedül vásárolt volna belőlük.
