Nemrég sokan meghökkentek a Magyar Orvosi Kamara ajánlásán, amely egészségügyi ellátások tarifáit tartalmazza azok számára, akiknek például nincs érvényes TAJ-számuk, így például egy injekció beadásáért vagy vérvételért fizetniük kell. Az azénpénzem.hu egyik olvasója arról számolt be, hogy a háziorvosi rendelőben a vérvétel korábban 500 forintos díja a duplájára nőtt, de most ősztől újra megkétszereződött.
Felmérték most, hogy az emberek szerint mennyit költenek ők gyógyszerre, illetve magán-egészségügyi szolgáltatásra, és hogy valójában mennyit is költenek, és a különbség mellbevágó: jóval többet adnak ki annál, mint amennyit gondolnak.
A Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív kutatásában megállapította: az egészségpénztári tagsággal nem rendelkező dolgozó magyarok közül a legtöbben úgy gondolják, egy év alatt 50 ezer forintnál kevesebbet költenek a maguk és a velük élők egészségére. Ebbe beleszámolják a gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre és a magánegészégügyre fordított forintokat is. Évi 100 és 200 ezer forint közötti összeggel csak a háztartások 13 százaléka számol, és mindössze 8 százalék gondolja úgy, hogy akár 200-750 ezer forintot is elkölt.
Ez átlagosan háztartásonként 96 ezer forintot jelent. A hivatalos KSH-adatok azonban - nyomatékosítja a pénztár - merőben mást mutatnak, 2019-ben egy átlagos magyar háztartás több mint 200 ezer forintot adott ki az egészségére - mutat rá a portál.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 850 milliárd forintot, így az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát a magyarok maguk fedezték, ami az uniós országok között az egyik legmagasabb arány.
"Az idei első félévben a magyarországi egészségpénztárak a hivatalos MNB-adatok szerint 9,3 milliárd forint értékben finanszíroztak olyan szolgáltatásokat (jellemzően magán szakorvosi és fogászati ellátásokat) a tagoknak, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokat helyettesítették, kiegészítették. Ez rekordot jelent, 2016 és 2020 között az első félévben még csak 5,7-7,7 milliárd forint között volt ez az összeg."
Az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül magánellátást leginkább a fiatal korosztály tagjai veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül, írják.
