Nem gondolnám, hogy ez győzelem. Ez tragédia
- nyilatkozta az államügyész, miután Baltimore-ban szabadon engedtek három fekete férfit, akiket 36 évvel ezelőtt ítéltek el gyilkosságban való részvételért. Mint nemrég kiderült, mindhárman ártatlanok az ügyben. Alfred Chestnutot, Andrew Stewartot és Ransom Watkinst 1984-ben ítélték börtönbüntetésre egy 14 éves fiú, DeWitt Duckett meggyilkolásáért. Még maguk is tinédzserek voltak: Chestnut és Watkins 16, Stewart pedig 17 évesen került rács mögé.
Dzseki-csen
Az eset akkoriban nagy port vert fel. A fiatalt iskolába menet ölték meg: az ismeretlen tettes a fiú "Georgetown University" feliratú menő baseballdzsekijére vágyott, ezért kellett meghalnia az áldozatnak. Egy ilyen kabátot találtak akkoriban Chestnut hálószobájában.
Ezen kívül azonban nem volt a hatóságok kezében semmilyen bizonyíték ellene: sem vérfolt, sem töltényhüvely - ráadásul a fiú anyja be tudta mutatni a nyugtát, amit a baseballdzseki vásárlásakor kaptak, és a ruhaboltban is tanúsították, hogy náluk vették a kabátot.
Alfred Chestnut letartóztatása óta hangoztatta ártatlanságát, részben ez is volt az oka, hogy nem szabadulhatott korábban: nem volt hajlandó beismerni, hogy részt vett a lövöldözésben. Természetesen nem csak a saját igazáért küzdött. A három férfi 2019. november 25-én szabadulhatott, miután az ügyet újratárgyalták: a BBC cikkéből kiderül, hogy Chestnut még tavaly írt egy levelet egy visszaéléseket vizsgáló baltimore-i hatóságnak, hogy bizonyítani tudja ártatlanságát.
Sorry, hibáztunk
A három férfi most ötvenes éveinek elején kezdi el a felnőtt életét idekint. Ketten közülük még autót sem vezettek soha. Chestnut és Stewart a tervek szerint a családjával tölti majd a hálaadást, Watkinsnek azonban az összes közeli rokona meghalt, míg ő a rács mögött ült - ártatlanul.
Pokol volt. Nyomorúságos
- idézi a CNN Chestnutot, aki ezekkel a szavakkal jellemezte 36 éves rabságát. Mindez azután történt, hogy Marilyn Mosby államügyész leült a három férfival, és közölte velük, hogy szabadon engedik őket. Bocsánatot kért a súlyos tévedésért. Azt mondja, ennek a három férfinak nem szabadott volna látniuk belülről a börtönt.
Amint az a videón is hallható, Stewart szabadulásuk után azt nyilatkozta, hogy amikor kiderült, kiengedik őket, egy barátja megölelte, és azt mondta neki, hogy végre véget ért az utazása.
De azt válaszoltam neki: nem, az én utam csak most kezdődik. Meg kell tanulnom élni.
Az államügyész szerint súlyos szabálytalanságokat tártak fel a vád és a rendőrség munkájában: a nyomozók annak idején hamis vallomástételre kényszerítettek szemtanúkat, miközben nem vették figyelembe azokat a tanúvallomásokat, amelyekben mást neveznek meg tettesként (vagy épp nem ismerték fel a három meggyanúsított fiú egyikét sem a szembesítés során).
Az ügyet újravizsgáló jogászokat valósággal sokkolta, amikor szembesültek a rengeteg bizonyítékkal, amiket annak idején sikeresen elrejtettek a védelem és az esküdtszék tagjai elől, pedig azok egytől egyig igazolhatták volna a három férfi ártatlanságát. És eltitkolták azokat a telefonhívásokat is, amelyek a gyilkosság után érkeztek a rendőrségre: többen is jelentették, hogy láttak egy tinédzsert az említett baseballdzsekiben. Az említett gyanúsított azóta meghalt.
Hány millió egy fél élet?
Marilyn Mosby szerint a hatóságnak vállalnia kell a felelősséget a történtekért. Maryland állam törvényeiben nincs arra vonatkozóan rendelkezés, hogy az ártatlanul elítéltek számára milyen kompenzációt kell megítélni, az államügyész mindenképp változtatna a szabályozáson, és eközben bejelentette, program indult, amelynek célja elősegíteni a hamis vádak alól felmentettek társadalmi reintegrációját, támogatni az oktatásban való részvételüket, egészségügyi ellátásukat. A BBC cikke emlékeztet: októberben öt, korábban ártatlanul elítélt embernek 9 millió dolláros (2,7 milliárdos) kártérítést ítéltek meg, a 38 évet rács mögött töltő Walter Lomax 3 millió dolláros (916 millió forintos) kompenzációt kapott.
Kérdés, hogy húsz-harminc, világtól elszakított évért lehet-e BÁRMIVEL kárpótolni az embert.
