Szakértők egy csoportja egy görögországi koponyát elemezve arra jutott, hogy a modern ember a véltnél 150 ezer évvel korábban érkezhetett meg Európába - írja az MTI. A Tübingeni Egyetem és az Athéni Egyetem munkatársai a dél-görögországi Apidima-barlangból előkerült leletet vizsgálták.
A koponyát az 1970-es években találták meg, majd az Athéni Egyetem múzeumába került. Sérült részeit virtuálisan rekonstruálták, korát pedig mintegy 210 ezer évben határozták meg. Bizonyos jellemzői, például a kerek nyakszirt miatt a Homo sapiens egy korai képviselőjének tulajdonították,
így ez a valaha azonosított legrégebbi Afrikán kívüli modern ember koponya.
Az eddigi ismert legősibb európai Homo sapiens-leletek nagyjából 150 ezer évesek.
Napjainkban elfogadott tény, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon. Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem kutatója szerint ugyanakkor friss eredményeik alapján az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint eddig hitték.
Egy másik koponyát, amelyet szintén az Apidima-barlangban találtak, egy neandervölgyi maradványaként azonosítottak, az elemzések alapján ez 170 ezer éves. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja élt, a neandervölgyiek később jelentek meg. A szakértők úgy vélik, hogy utóbbiak végül elnyomták a modern embereket.
Kiemelt fotó: iStock
