Az elnök, aki rendet tenne az évi 25 ezer gyilkosság országában

A vasárnapi választás után egy populista, baloldali, nacionalista politikus lesz Mexikó elnöke a következő hat évben.

Andres Manuel López Obrador, a Juntos Haremos Historia (JHH - Együtt Történelmet Csinálunk) pártszövetség jelöltje a kampányidőszakban azt ígérte, radikális változásokat hoz majd az ország élén. Ehhez minden tudására szüksége lesz, mert Mexikóban burjánzik az utcai erőszak, kirívó az egyenlőtlenség és elképesztő méreteket ölt a korrupció. Ráadásul Donald Trumppal is szót kell majd értenie, ami egyáltalán nem tűnik könnyű feladatnak.

Csak harmadik nekifutásra sikerült

Lopéz Obrador 1953-ban született Mexikó déli részén, Tabasco államban. Politikai karrierjét a kormányzó Intézményes Forradalmi Pártnál (PRI) kezdte, majd 1986-ban kiábrándult és csatlakozott a baloldali Demokratikus Forradalom Pártjához, amelynek színeiben 2000-ben megválasztották Mexikóváros polgármesterének.

Komoly sikereket ért el, számos elismerést érdemelt ki. Elindította az idősek jóléti programját és Carlos Slim milliárdos mexikói üzletemberrel összefogva megszépítette a kis túlzással pusztulásnak indult belvárost.

2006-ban indult először elnökválasztáson, és kevéssel, de kikapott Felipe Calderóntól. Ez volt egyébként minden idők legvitatottabb mexikói voksolása, mert mindössze 0,56 százalék választotta el egymástól a két jelöltet. López Obrador csalással vádolta riválisát, támogatói pedig hónapokig tüntettek Mexikóváros utcáin. 2012-ben újra próbálkozott, de akkor a PRI színeiben induló Pena Nieto simán legyőzte.

Most vasárnap már kétség nem fért a sikeréhez. Bár pontos számok még nincsenek, az EFE spanyol hírügynökség jelentése szerint Obrador mintegy húsz százalékkal kapott több voksot, mint a konzervatív Ricardo Anaya Cortés, az Előre Mexikóért elnevezésű pártkoalíció jelöltje, aki a voksok 23-27 százalékát tudhatja magáénak. Pena Nieto nem állhatott rajthoz, mert a mexikói törvények szerint mindenki csak egy hatéves cikluson át lehet elnök.

Brutálisan sok gyilkosság

Mexikóban csak a mostani választást megelőző kilenc hónapban 132 politikust öltek meg. Egy kockázatelemző vállalat adatai szerint az ország 31 államából 22-ben volt politikai indíttatású kivégzés a tavaly szeptemberben indult kampányidőszakban. 48 áldozat jelölt volt, a többiek valamelyik párt tagjai.

A politikai erőszak csak a jéghegy csúcsa. 2017-ben rekord magas volt a gyilkossági ráta Mexikóban, tavaly 25 ezer emberölés történhetett. A probléma idén még tovább súlyosbodott, az idei május volt "a leghalálosabb", amióta az állam vezet ilyen jellegű statisztikákat.

2018-ban eddig 20 506 gyilkosság történt Mexikó-szerte, ezekből csak májusban 4381.

Ami pedig még sokkolóbb, hogy az utóbbi egy évtizedben több mint 200 ezer mexikóinak oltották ki az életét.

Sok gyilkosság hátterében drogkartellek állnak. Pena Nieto részben ebbe bukott bele, ugyanis semmit nem ért el a vérengzés visszaszorításában. Hiába hirdetett háborút a kábítószer-kereskedők ellen és csuktak rács mögé néhány kartellfőnököt, a bandák ennek hatására csak még inkább aktivizálódtak és emberáldozatokkal járó területi harcot vívnak.

Virágzik a korrupció

A korrupció az egyik legsúlyosabb gond Mexikóban. Mindezt jól mutatja a Transparency International által tavaly készített felmérés, amelyben a megkérdezett mexikóiak 51 százaléka állította azt, hogy kenőpénzt kellett fizetnie a közművekért. Önmagában véve a korrupció nem új keletű gond az országban, de komoly felháborodást váltott ki, amikor kiderült, hogy a legsebezhetőbb társadalmi rétegtől csalják el a pénzt a kormány emberei.

Veracruzban például Javier Duarte volt kormányzót azzal vádolták meg, hogy kamugyógyszerekkel üzletelt, így a rákos gyermekek kemoterápiás kezelés helyett csak vizet kaptak.

Pena Nieto sem úszta meg botrány nélkül, felesége ugyanis egy kormányközeli vállalkozótól vásárolt házat röpke 7 millió dollárért.

López Obrador a kampányban többször is megígérte, hogy leszámol a korrupcióval, bármi legyen is az ára.

A korrupció nem egy kulturális jelenség. Ez a rezsim bukásának az eredménye

- mondta.

Ez azért is volt jó kampányfogás, mert Mexikóban az utóbbi nyolc évben 49,5 millióról 53,4 millióra emelkedett azok száma, akik szegénységben élnek, és ezért többségük a korrupciót teszi felelőssé.

Trumpnak fájhat a feje

López Obrador rengeteg szavazót szerzett azzal, hogy nyíltan kritizálta Donald Trump amerikai elnököt, aki látványosan nincs kibékülve Mexikóval. A két ország diplomáciai kapcsolata egyébként is romokban hevert az utóbbi években, ráadásul kettejük közt sokan párhuzamot is vonnak populista retorikájuk és nacionalista elképzeléseik miatt.

Az új mexikói elnök többször belengette, hogy keményebb kézzel bánik majd Amerikával:

• egy eseményen arról beszélt, visszateszi a helyére Trumpot;
• kiadott egy könyvet Hallgass, Trump! címmel, amelyben részben arról ír, hogyan akadályozza majd meg a határfal megépítését;
• múlt héten pedig arrogánsnak, rasszistának és embertelennek nevezte amerikai kollégáját a családok szétválasztása miatt.

Az eredmények tudtában már jobban megválogatta a szavait López Obrador és azt mondta, olyan baráti kapcsolatot szeretne Amerikával, ahol a felek kölcsönösen tisztelik egymást. Trump pedig a tőle megszokott módon a Twitteren gratulált a mexikói elnöknek, megjegyezve, nagyon várja majd az együttműködést.

A két politikusnak lesz is miről beszélgetni a jövőben, hiszen az Amerikai Egyesült Államok az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Mexikónak, a mexikói export 81 százaléka az északi szomszédnál landolt 2017-ben. A legjelentősebb kérdéskör a felfüggesztett Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) újratárgyalása lesz, amelynek célja elsősorban a tagországok (USA, Mexikó és Kanada) közötti beruházási akadályok lebontása.

Kiemelt kép: Pedro Mera/Getty Images