Magyarországon 1901 óta nem volt ilyen meleg nyár, ami bizony a mezőgazdasági szereplőknek is rengeteg nehézséget okoz. Ugyanez igaz Európára, ahol az évtizedek óta példátlan aszály következtében folyók száradtak ki, és komplett mezők égtek ki. Az orosz-ukrán háború miatt ráadásul a búzára és sok más terményre sem számíthat az öreg kontinens. Az európai élelmezési rendszer tehát meglehetősen kiszolgáltatottá vált. A krízis hatására pedig számos európai politikus elkezdte újragondolni a génmódosított (GMO) termékekkel szembeni összeurópai álláspontot - írja a Wired.
Krízist okoz a szárazság
Júliusban az Európai Parlament egyik olasz képviselője enyhítést kért azon szabályokra, amelyek korlátozzák az újfajta génszerkesztési technikákkal (például a CRISPR-rel) létrehozott növényfajták termesztését és értékesítését az Európai Unióban. Antonio Tajani képviselő szerint az új mezőgazdasági biotechnológia lehetőséget biztosíthat szárazság- és kártevőálló növények létrehozására. A képviselőhöz több olasz politikus is csatlakozott, ami nem véletlen: Észak-Olaszországot súlyos aszály sújtja, a Pó folyó pedig szinte teljesen kiszáradt.
Kapcsolódó
Szemünk láttára tűnik el Olaszország legnagyobb folyója
Történelmi aszály sújtja a Pót, ami a lakosságot és a mezőgazdaságot is fenyegeti.
Amennyiben ezek az aszályok tartósan fennmaradnak, a gazdáknak olyan új növényfajtákra lehet szüksége, amelyek ellenállnak a hosszú, száraz nyaraknak. A tudományos álláspont szerint eddig két lehetősége volt azoknak, akik szárazságtűrőbb növényeket akartak létrehozni: a hagyományos nemesítés és a génmódosítás. A géntechnológiás nagy vonalakban úgy néz ki, hogy egy másik szervezetből származó genetikai anyagot ültetnek be az adott növény DNS-ébe.
Az EU azonban rendkívül szigorúan szabályozza a GMO-termékeket.
Eddig csak kétfajta növény esetében engedélyeztek módosítást, és azok közül is csak egyet - a rovaroknak ellenálló kukoricát - termesztik az EU határain belül. Az Egyesült Államok tendenciája dermesztő ehhez mérten: a szója- és kukoricaföldek közel 90 százaléka GMO. Az utóbbi időben feltűnt a génszerkesztés is, mint opció, ami egy különálló és jóval újabb technika. Ennek lényege, hogy csupán megszerkesztik a szervezet genomját, nem pedig egy másik fajból származó géneket illesztenek be. Jelenleg erre is ugyanazon szabályok vonatkoznak az EU-ban, mint a GMO-kra - ez azonban úgy tűnik, hamarosan megváltozhat.
Lazuló EU-s szabályozás
Az Európai Bizottság 2021 áprilisában közzétett egy tanulmányt, amelyben felvázolta, hogyan enyhítené a génszerkesztett növényekre vonatkozó szabályozásokat. Cathie Martin, a brit John Innes Centre növénytudományi professzora szerint a bizottság felismerte, hogy az Európai Bíróság korábbi döntése nem tudományos, sokkal inkább jogi alapokon nyugszik. Az Európai Bizottság tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy
az EU meglévő GMO-szabályai nem alkalmasak a génszerkesztéssel előállított növények szabályozására, és hogy a génszerkesztett növények segíthetnek az EU fenntarthatósági és élelmiszer-biztonsági céljainak elérésében.
Mivel a GMO-növények alapvetően jobb terméshozamúak, egyes szervezetek szerint még a környezetvédelmi célok elérésében is segítheti az EU-t a mezőgazdasági átalakítás. Jelenleg ugyanis nagyjából 10 százalékot tesz ki az egészből a mezőgazdasági kibocsátás, amely a GMO-k bevezetése által 7 százalékkal lenne csökkenthető. Azonban rengeteg a fenntartás a technika elterjedésével kapcsolatban.
Az Egyesült Államokban elterjedt GMO-k biztosan nem kapnak zöld lámpát az EU-ban, azonban a génszerkesztett növényekre jelentős esély mutatkozik. Európában a búza és az árpa a legnagyobb mennyiséget kitevő termény, ezekből viszont jelenleg nincs olyan génszerkesztett változat, amelyet egyből a földbe lehetne ültetni. Így nagy valószínűséggel a gyümölcsök lehetnek az elsők, amelyek génszerkesztett formában kerülhetnek majd polcokra az európai piacon. A nagy árutermelő növények valószínűleg azért maradhatnak ki ebből, mert soknak már van GMO változata, és a gyártók nem biztos, hogy hajlandóak lesznek új, génszerkesztett fajtákat létrehozni csak az európai piac kedvéért.
Az Egyesült Királyságban épp most zajlik egy új, D-vitaminban dús paradicsom szántóföldi tesztelése.
A kísérlet azután vált csak lehetővé, hogy a Brexit következtében az országot már nem kötik az EU-s szabályozások - így enyhítettek a génszerkesztett növények kísérleteire vonatkozó szabályokon. Az Európai Bizottság tanulmányát ezzel szemben a Greenpeace és a Slow Food is ellenezte. Ha tehát el akarják érni, hogy megváltoztassák a szabályozást, a bizottságnak először meg kell győznie az Európai Tanácsot, majd a jogszabályról az Európai Parlamentben kell szavazni. Egy ilyen erős élelmiszeripari hagyományokkal rendelkező blokkban azonban nagy valószínűséggel ellenállás fogadja majd a génmódosított növényekre vonatkozó új szabályok bevezetését.
