Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese ezért határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Szerinte sajnálatos, hogy immár Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely még
nem ratifikálta a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozását az Észak-atlanti Szerződéshez.
Ez ellentétes azzal az európai és magyar érdekkel, hogy a NATO minél erősebb legyen. Azért, hogy a két észak-európai ország mielőbb csatlakozhasson a NATO-hoz a kormánynak haladéktalanul be kell nyújtania az Országgyűlésnek a csatlakozási jegyzőkönyvüket ratifikáló törvényjavaslatot. Emlékeztetett rá, Svédország és Finnország csatlakozási jegyzőkönyvét már július 5-én elfogadták Brüsszelben. Azóta a 30 NATO-tagállam parlamentjei közül csak a török és a magyar nem ültette át azokat a saját jogrendjébe.
Dobrev Klára árnyékkormányának határozott álláspontja, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt Svédország és Finnország NATO csatlakozása kiemelt európai és magyar érdek, ugyanakkor világos, hogy Oroszországnak ez nem érdeke. A honvédelmi árnyékminiszter érthetetlennek tartja az Orbán-kormány késlekedését, ami keresztbe tesz a NATO erősödésének.
Az elmúlt évek magyar külpolitikáját látva Orbán Viktor minden döntésénél joggal merül fel az orosz befolyás, ez ebben az esetben hatványozottan így van. Amikor orosz tankok, harckocsik és légibombák lepik el észak-keleti szomszédunkat, akkor Svédország és Finnország NATO-csatlakozása magyar érdek és összeurópai érdek is. A magyar kormány jelenleg úgy tűnik, mégis az orosz érdeket képviseli. Ez azonban nem maradhat így, ezért az Árnyékkormány jelen határozati javaslat benyújtásával felszólítja a kormányt, hogy azonnal, minden késlekedés nélkül nyújtsa be az Országgyűlésnek a ratifikációról szóló törvényjavaslatot.
Kapcsolódó
Nem tudni, támogatja-e kormány a NATO-bővítés vétóját
A Mi Hazánk ezt szeretné, de alelnöke Novák Előd nem kapott egyértelmű választ.
Szlovákiában kedden hagyta jóvá nagyon nagy
többséggel a parlament Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét.
Eduard Heger kormányfő szerint a két skandináv állam stratégiai döntésének háterrében az Ukrajna elleni orosz agresszió áll, ami radikálisan megváltoztatta a demokratikus
országoknak a világ biztonságáról vallott nézeteit.
