Meng Van-csou, a Huawei pénzügyi vezetője szeptember 25-én landolt Sencsen városában, miután közel három évet töltött kanadai házi őrizetben. Több mint száz tagú fogadóbizottság várta, családtagjaival, a kínai külügyminisztérium dolgozóival, illetve helyi hivatalnokokkal a soraiban. Meng Kínába való visszatérése egy évekig tartó diplomáciai csetepaté végkifejlete, amit számos amerikai, kanadai és kínai követett figyelemmel.
A Trump adminisztráció keményvonalas Kína-politikájának egyik megtestesülése volt a Peking ellen folytatott kereskedelmi hadviselés és a kínai technológiai cégekre - a többi között a Huaweire - helyezett nyomás. A konfrontáció kicsúcsosodott, amikor egy New York-i bíró letartóztatási parancsot adott ki Meng ellen, és ez alapján a kanadai hatóságok 2018. december 1-jén őrizetbe vették a kínai cég pénzügyi vezetőjét a vancouveri repülőtéren.
Az amerikaiak szerint Meng 2013-ban félrevezette a HSBC (Hongkong and Shanghai Banking Corporation) bankárát a Huawei és SkyCom közti kapcsolatról. A SkyCom a Huawei leányvállalata, és olyan felszerelést próbált meg értékesíteni Iránnak, mely sértheti az amerikaiak által hozott szankciókat. Ebből fakadóan a bank is megszeghette volna azokat, alapot adva az amerikai elfogatási parancsnak. Washington ezután Meng kiadatását követelte egy hosszadalmas jogi eljáráson keresztül, amelynek idejét a kínai üzletasszony házi őrizetben töltötte.
Napokkal Meng letartóztatása után Kínában őrizetbe vettek két kanadai állampolgárt, Michael Kovrig egy kanadai-magyar kettős állampolgársággal rendelkező volt kanadai diplomata, aki az International Crisis Groupnak dolgozik. Michael Spavor pedig egy vállalkozó, aki sportrendezvényeket és kulturális csereprogramokat szervezett Észak‑Korea, Kína és Kanada között. A vád szerint Spavor katonai berendezésekről készült fényképeket adott át Kovrignak. A kémkedéssel vádolt Spavor és Kovrig ugyancsak őrizetben töltötte a letartóztatás utáni eljárást.
Így állt a helyzet állása közel három évig, de 2021 lavinaszerű változást hozott. Szeptember 24-én Meng és az amerikai Igazságügyi Minisztérium halasztott büntetőeljárási megállapodásra jutott. A megegyezés szerint a Meng elleni vádemelést elhalasztják 2022 decemberig, a kiadatási folyamatot pedig ejtette a kanadai bíróság. Így majdnem három év távollét után Meng visszatérhetett Kínába. Nem sokkal később Kanada bejelentette, hogy Spavor és Kovrig is hazatérhet, a kínai magyarázat szerint egészségügyi okok miatt.
Az események körülményei termékeny táptalajt nyújtottak számos kommentárnak. A nyugati média túszcserének könyvelte el az történetet, hiszen a fejlemények igen szorosan követték egymást. A hatóságok viszont tagadták, hogy a három ügy kapcsolódna egymáshoz.
Kapcsolódó
"Egyértelmű túszcsere" keretében szabadult kínai fogságából a kanadai-magyar Michael Kovrig
A magyar kormánynak ehhez nem volt semmi köze, igaz, sok a kanadainak sem.
A kínai média győzelemként könyvelte el Meng hazatérését. E narratíva szerint Meng letartóztatása koholt vádakon alapult, politikailag motivált volt, a célja pedig Kína fejlődésének akadályozása és a kínai high-tech szektor elnyomása. A kínai média kritizálta Kanada együttműködését is, hiszen Menget amerikai parancsra fogták el egy harmadik ország területén. Kína szempontjából ez különösen felháborító, mivel az incidens azt jelezte, hogy Amerika egyoldalúan szankcionálhatja vetélytársát és akadályozhatja Peking együttműködését más szereplőkkel. E nézőpontból elengedhetetlen volt, hogy Kína a sarkára álljon, és ellenálljon az amerikai nyomásgyakorlásnak.
Az amerikai viselkedés bírálatán túl a kínai elemzések próbáltak fényt deríteni Washington kompromisszumkészségének okára. Júliusban Tiencsinben az amerikai külügyminiszter‑helyettes, Wendy Sherman tárgyalt kínai tisztviselőkkel, szeptemberben pedig Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke telefonon értekezett. E két alkalommal a kínai fél Amerika tudomására hozta, hogy Washingtonnak kell lépéseket tennie annak érdekében, hogy a két gazdasági szuperhatalom között enyhüljön a feszültség. Pekingnek több követelése is van Washington felé, ezek egyike a Meng elleni kiadatási kérelem ejtése volt.
Az Egyesült Államok pedig éppen azt tervezi, hogy mélyíti az együttműködését Kínával bizonyos területeken. Gina M. Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy egy vezérigazgatókból álló delegációt visz Kínába, hogy erősítse az üzleti kapcsolatokat a két fél között. John Kerry, az USA klímaváltozási küldöttje szintén kínai utat tervez.
Meng hazatérése azt jelentheti, hogy Amerika készen áll bizonyos kompromisszumokra a Kínával való együttműködés segítése érdekében.
A kínai szakértők ugyanakkor óvatos következtetéseket vontak le a történetből, és nem vizionálnak drasztikusan pozitív változásokat az amerikai-kínai kapcsolatokban. Washington Kína-politikájában még mindig a versengés dominál, nem az együttműködés. Az amerikai fél mindössze arra törekszik, hogy a versengés ne csapjon át konfliktusba.
A Menggel való megegyezés mindenképp pozitív fordulat az amerikai-kínai kapcsolatokban, de Washington korántsem rohan hanyatt-homlok, hogy Peking kedvében járjon. Biden például szeptemberben egyezséget kötött az Egyesült Királysággal és Ausztráliával a biztonságpolitikai együttműködésről. Peking korántsem volt elragadtatva a paktumtól, amely sokak szerint Kína befolyását akarja ellensúlyozni. Továbbá az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői szeptember végén találkoztak a Kereskedelmi és Technológiai Tanács keretein belül. A hivatalos retorika szerint e fórum funkciója az "értékalapú digitális átalakulás" terén való iránymutatás, de számos elemző szerint az igazi cél a Pekinggel való technológiai versengés transzatlanti összehangolása.
A különböző nemzetközi fejlemények átfogóbb áttekintése azt sejteti, hogy az Egyesült Államok enyhén módosította Kína-politikáját. Az új megközelítés az együttműködés és a versengés kombinációja: Washington hajlandó együttműködni a gazdaság és klímaváltozás terén, de stratégiai szempontból továbbra is verseng Pekinggel. A cél pedig az, hogy Amerika továbbra is nyomást gyakoroljon Kínára anélkül, hogy a feszültségek konfliktusba torkollnának.
