Egy nemrégi jegybanki elemzés szerint az új lakáshitelek 21 százaléka volt 2020-ban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) programhoz köthető banki kölcsön. Új lakás építésére vagy vásárlására több mint 6 ezer csokos szerződés jött létre tavaly, közel 40 milliárd forint értékben. Ezt fejelte meg a hozzá kapcsolt 200 milliárd forint kölcsön - derül ki az azénpénzem.hu összeállításából.
A bankoknál két éve jelent meg két újabb, állami dotációval ösztökélt elem. A falusi csokra az igény a koronavírus-járvány megjelenésével sem esett vissza. 2020-ban 11,5 ezer szerződést kötöttek. Nem csak a szerződések száma, hanem a hitelfelvétel összege is jócskán rávert a "mezei" csokra.
Hasít a másik új lehetőség, a babaváró kölcsön is. A bankok tavaly 615 milliárd forint értékben helyeztek ki babaváró hiteleket, ami az éves hitelkibocsátás 30 százaléka volt. Az előző év utolsó negyedévében minden harmadik lakossági hitelszerződéshez társult állami kamattámogatás.
Mindez jól jelzi, hogy mi lenne az állami ösztönzők nélkül a hitelpiacon.
A céges hitelpiacon még nagyobb szerepe van az állami terelésnek.
A koronavírus-válság kitörését követően a jegybank javaslatára azonnal bevezetett általános fizetési moratórium mellett több állami hitel- és garanciaprogram is elindult. Ezek a programok az elemzés szerint azt a cél szolgálják, hogy a hitelpiac elkerülje a drasztikus visszaesést, és a gazdasági kilábalást ezúttal a banki hitelezés is képes legyen támogatni. Az új vállalati szerződések közel 60 százaléka támogatott hitelprogramok keretében valósult meg - írják.
Kiemelkedő az növekedési hitelprogram (NHP) szerepe, a koronavírus megjelenése után bevezetett támogatott hitelprogramok szerződött állományának közel háromnegyede az NHP-hoz kötődik, a program felel a kis- és középvállalati (kkv) kibocsátás közel 90 százalékáért. Tavaly az NHP keretében összességében az új hitelkibocsátás 45 százaléka, míg 2019-ben 10 százaléka valósult meg.
