A rokkantsági ellátások felülvizsgálatakor érdemben kell vizsgálni a rokkant állapotának megváltozását - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozatában.
Állapotjavulás alatt az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni, amelynek vizsgálata az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége
- mondta ki az Ab.
Az alapügy felperese 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. Az új szabályozásnak megfelelően lefolytatott felülvizsgálat azonban azt állapította meg, hogy javult az állapota, ezért ellátásának összege korábbi rokkantsági nyugdíjának kevesebb mint a felére csökkent. Az érintett az erről szóló társadalombiztosítási határozatot bíróságon támadta meg. Végül az ügy a Kúriára került, amely kezdeményezte az Ab-n a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény nemzetközi szerződésbe - a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményébe - ütközésének vizsgálatát.
A vitatott törvény szerint a rokkantsági ellátások összege a 2012. január 1-je előtt folyósított rokkantsági nyugdíjak összegéhez képest kizárólag akkor csökkenthető, ha az ellátásra jogosult személy állapotában javulás következett be.
A szabályozás azonban nem határozza meg az állapotjavulás fogalmát.
Az Ab rámutatott: aránytalan és így Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes az egyes ellátásra jogosultak által viselt teher akkor, ha az ellátás csökkentésére kizárólag a jogi keretek átalakításából következően, az egészségi állapot meghatározására használt százalékos értékek változása miatt kerül sor. Az Ab ezért alkotmányos követelményként rögzítette, hogy állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogalkotó által meghatározott és bármikor megváltoztatható százalékos mértéket, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata pedig minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.
Az Ab megállapította, hogy a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek egyikéből sem vezethető le egy meghatározott összegű ellátásra való alanyi jogosultság, ezért a rokkantsági ellátás összegét megállapító rendelkezés önmagában nem lehet ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, így az Emberi Jogok Európai Egyezményével sem, ezért az Ab az indítványt elutasította.
Hivatalból eljárva azonban a testület azt is megállapította, hogy
a kötelező felülvizsgálat után a rokkantsági ellátás összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 százalékot is meghaladó mértékben csökkenhet.
Az Ab kimondta: az Országgyűlés elmulasztotta nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát azzal, hogy nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározásakor a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. (Azaz a tényleges egészségi állapotot kell vizsgálni, nem a menet közben módosított és megállapított százalékos mértéket.)
Az Ab ezért felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel összefüggő jogalkotói feladatának 2019. március 31-éig tegyen eleget, és módosítsa úgy a törvényt, hogy az megfeleljen a strasbourgi emberi jogi egyezménynek.
Az Index emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány 2011-ben módosította a korábbi rokkantsági nyugdíj szabályokat, és bevezette a rokkantsági ellátást. Ezzel egy időben elrendelték a felülvizsgálatokat, és akinél állapotjavulást állapítottak meg, annál csökkentették a korábban folyósított összeget, akár felére, harmadára, sőt a vizsgáltak tíz százaléka ki is esett az ellátásból. Azt mondták, hogy "az államháztartási egyensúly fenntartása megkívánja, hogy a költségvetés takarékoskodjon azokkal az állami kiadásokkal, amelyek esetében az állampolgár - állami ellátás igénybevétele helyett - aktív részese lehet a társadalmi értékteremtésnek és annak, hogy önmaga ellátásáról gondoskodjon".
A felülvizsgálatok során többeknél állapították meg, hogy javult az állapotuk, legalábbis az új százalékos besorolás szerint. Emiatt kevesebb pénzt kaptak. Közülük páran pert indítottak és néhányan eljutottak a strasbourgi emberi jogi bíróságig is. Ott megállapították, hogy a magyar állam megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt.
