Hangyából annyi van, hogy valószínűleg ez az egyetlen állatfaj meg tudná menteni a növényvilágot, és visszaállíthatná az egyensúlyt, ami a méhek és egyéb beporzók haldoklásával borult meg, ha maga is jó beporzó lenne - a legtöbb hangya azonban egy olyan folyadékot választ ki magából, ami elpusztítja a polleneket, így a növény képtelen szaporodni. Egy friss felfedezés viszont most először igazolta, hogy egy növény úgy fejlődött, hogy immúnis legyen a hangya által kiváltott folyadékra - írja az IFL Science.
Az Annals of Botany tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az Edith Cowan Egyetem kutatói Nyugat-Ausztráliában fedezték fel a különlegességet.
A hangyák rendszerint azért akarják a polleneket megsemmisíteni, hogy más beporzóknak ne legyenek csábítók a virágok, ők lehessenek az egyedüliek, akik kiszipolyozhatják a nektárt belőlük. Az ausztrál füstcserjék (Conospermum) azonban, úgy tűnik, kicselezték a hangyákat, és úgy változtatták meg a pollenjük biokémiáját, hogy a hangyafolyadék nem pusztítja el azt. "Ez az első növényfaj, amely képes volt egy kölcsönösen előnyös kapcsolatot kialakítani a hangyákkal" - írják a kutatók sajtóközleményükben.
Bár összesen eddig 46 hangyabeporzóról tudunk világszerte, ezek általában olyan esetek, amelyekben a pollen elég erős ahhoz, hogy a gyengébb mérgű hangyát túlélje. Ez az első olyan alkalom, amikor a növény konkrétan megváltoztatta a saját biokémiai szerkezetét, hogy kihasználja a hangyák tevékenységét.
A füstcserjéknek azért is van szükségük a hangyákra, mert a csőszerű virágaik túl keskenyek ahhoz, hogy a méhek beférjenek. Egyedül a Leioproctus conospermi méhfaj képes beporozni őket. Nem csoda, hogy a növények szerették volna bővíteni a lehetőségeiket, ráadásul tették ezt egy olyan rovarral, ami nagyon messze van a kihalástól.
