A poszttraumás stressz szindróma egyfajta védekezési mechanizmus, amely traumatikus események után lép fel. Korábbi kriminális, borzalmas, vagy egyéb okból traumatikus hatású eseményekhez kapcsolódó emlékképek nem kívánt, tudatban való ismételt megjelenése. Sajnos még mindig az él a köztudatban, hogy általában a katonákat érinti, az igazság azonban az, hogy meglepően gyakori még akkor is, ha békeidő van, olyanok között, akik soha nem jártak a frontvonalon. Az IFL Science például a briteket hozza fel példának: kutatások kimutatták, hogy az itt élő
tinédzserek 8 százaléka átélte már, és általában nem diagnosztizálták őket.
Bár a PTSD-t ma is kezelik különböző módszerekkel, még nem sikerült olyat találni, ami tényleg mindenkinél hatékony lehet, vagy tényleg kigyógyítja a betegeket a mentális zavarból. A probléma onnan adódik, hogy még mindig nem értjük pontosan, hogyan alakul ki a PTSD, így nem meglepő, hogy a legtöbb kezelés inkább csak enyhíti a problémát, mint megoldja. A Torontói Egyetem kutatói azonban most egy olyan fehérjekomplexet találtak, amely glükokortikoid-receptorból (GR) és 51 FK506 kötőfehérjéből áll. Ennek a komplexumnak a mennyisége a PTSD-ben szenvedők agyában sokkal magasabb nemcsak az egészséges emberékénél, hanem a depressziósokénál is.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi történik azokkal, akik ugyan traumatikus élményeket éltek át, de nem szenvednek poszttraumás stressz szindrómában. Az ő agyukban sem volt fellelhető ilyen nagy mennyiségben ez a fehérjeegyüttes. A szakértők azt feltételezik, hogy stresszhatást követően ez a komplexum mennyisége megemelkedik az agyban, aztán normál esetben lecsökken - csakhogy a PTSD-től szenvedők esetében a csökkenés nem történik meg,
a fehérjeegyüttes magas mennyiségben marad a testben.
Normál esetben is fontos lenne ez a felfedezés, mert segítségével a különböző kezelések eredményeit lehetne ellenőrizni, a Journal of Clinical Investigation tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azonban azt írja, hogy Fang Liu professzor és kollégái megtalálták a módját, hogy a fehérjét a receptorral különválasszák, és már sikereket is értek el egérkísérletekben. A jövőben ez egy újfajta kezelési, sőt, gyógyítási módszert is jelenthet a PTSD-re - persze ehhez még rengeteg kutatásra lesz szükség, hiszen Liu emberi mintája nagyon kicsi volt, és az egérkísérleteket sem lehet egy az egyben átvezetni emberi eredményekre.
