Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfőn a felhatalmazási törvényként ismertté vált indítványt, amelynek lényege, hogy a veszélyhelyzet idején hozott, akár törvényeket is felülíró kormányrendeletek hatálya a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodhat. A minősített többséget igénylő jogszabályrészeket 137 igen szavazattal, 53 ellenében fogadták el.
Az ellenzék azért utasította el a törvényt, mert az nem határozza meg a koronavírus-járvány miatt kihirdetett rendkívüli jogrend időtartamát. Az ellenzék azt követelte, hogy a parlament legkésőbb 90 nap múlva újra döntsön a veszélyhelyzeti rendeletek meghosszabbításáról, ami azonban inkább politikaelméleti vita, hiszen a miniszterelnök arra hivatkozott, a törvény lehetőséget ad arra, hogy az Országgyűlés (praktikusan annak kormánypárti többsége) bármikor visszavonja a mostani felhatalmazást. A kormány érvelése szerint így a jogszabályra leginkább azért van szükség, mert a járvány miatt a parlament működése is ellehetetlenülhet. Az ellenzék ezt egyébként online szavazásokkal zárná ki, amit Gulyás Gergely miniszter alkotmányellenesnek tart - miközben persze az alaptörvény módosítása sem igényelne a kétharmadosnál nagyobb többséget, és hasonlóan gyorsan keresztülvihető lenne, mint a felhatalmazási törvény elfogadása.
A jogszabály annyiban is felkészül az országgyűlési ülésezés szünetelésére, hogy kimondja: ha a parlament nem tud összeülni, akkor a kormány a rendkívüli állapot fennmaradásáig a házelnöknek és a frakcióvezetőknek számol be a megtett intézkedésekről.
Emellett az Alkotmánybíróságnak folyamatosan működőképesnek kell maradnia, ezért esetében lehetővé teszik az online működést. Az ellenzék azt szorgalmazta, hogy a veszélyhelyzet idején a frakcióvezetők is kezdeményezhessék a jogszabályok felülvizsgálatát a testületnél, de a kormányoldal más módosító javaslatokhoz hasonlóan ezt sem támogatta.
Szigorodik a Btk.
Módosul a büntető törvénykönyv is, amely kiegészül egy "járványügyi védekezés akadályozása" nevű bűncselekménnyel. E szerint akár három év börtönnel is sújtható az, aki megszegi a járványügyi intézkedéseket, azaz például megszökik a karanténból. A büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el, kettőtől nyolc évig terjedő, ha halált okoz. A járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet egy évig terjedő börtönnel büntethetik.
Változik a rémhírterjesztés szabályozása is, ugyanis különleges jogrend idején állít nagy nyilvánosság előtt valótlan tényt, vagy ferdít el tényeket, ami "alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa", az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezt az ellenzék mellett jogvédő szervezetek is bírálták, mondván, a védekezés eredményessége nem bírálható el megfelelően bíróságokon, az erre való hivatkozás pedig komoly fenyegetés a munkájukat végző újságírók számára is.
A parlament nem szűnik meg
A kormány eredetileg a házszabálytól eltérve, múlt kedden akarta elfogadni Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatát, ehhez azonban négyötödös többségre lett volna szükség, azaz az ellenzék voksaira is. Ezt azonban nem kapta meg a kormány, mivel az ellenzék ragaszkodott ahhoz, hogy a jogszabály tartalmazzon határidőt a rendeleti kormányzás felülvizsgálatára.
A március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre alapozott rendeletek - például az egyetemek bezárásáról, a határzárról - így március 26. után sorozatosan hatályukat veszítették, mivel azok a parlament megerősítő döntése híján 15 napig lehettek csak érvényben. És bár a kormány azt állította, hogy ezzel az ellenzék nehezíti a járvány elleni védekezést, végül nemcsak a rendeletek tartalmát sikerült fenntartani (például a rektorok által elrendelt tanítási szünettel, részben az országos tiszti főorvos határozataival, illetve önkormányzati döntésekkel), de a kormány még szigorított is az intézkedéseken, hiszen szombattól kijárási korlátozásokat rendelt el.
A most elfogadott törvény már hétfőn éjfélkor hatályba léphet, ha Kövér László házelnök aláírja, Áder János köztársasági elnök pedig kihirdeti.
Mindez nem jelenti azt, hogy a parlament a továbbiakban ne ülésezne, egyrészt most is a napirendjén van több, a veszélyhelyzettel nem összefüggő törvénymódosítás, másrészt a napirend előtti felszólalásokra, interpellációkra, azonnali kérdésekre is lehetőség van, amíg az Országgyűlés összeül. Ám a rendkívüli jogrend érvényben tartására időkorlát nélküli felhatalmazást kapott a kormány, így ezzel kapcsolatban a hangsúly a törvényalkotásról a kabinet elszámoltatására kerül át, és a kormány cselekvési szabadsága a parlament újabb felhatalmazása nélkül is fennáll.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet végéig a helyi önkormányzatok képviselő-testületei nem oszlathatók fel, időközi választás nem tűzhető ki, mint ahogyan országos és helyi népszavazás sem tartható.
A felhatalmazási törvényről és a vele kapcsolatos aggályokról ebben a cikkben részletesebben írtunk:
Diktatúrát hoz vagy a járvány elleni védekezés egyetlen eszköze a felhatalmazási törvény?
A veszélyhelyzet kihirdetését követő legélesebb politikai vita a túlhatalomtörvényről alakult ki. Válaszok a legfontosabb dilemmákra.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
