Több mint 30 ezer beteg sorakozik a műtéti várólistákon: a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra. Annak ellenére sem, hogy a kormány évente több milliárd forintot költ a várakozás csökkentésére.
Tavaly egy cikksorozatban mutatta be az Átlátszó, hogy milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak operációra. A lap most annak járt utána, hogyan változtak azóta a kórházi várólisták számai. Egyes beavatkozásokra nem ritkán több mint 200 napot kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens, derül ki a cikkből.
Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusa létezik. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot.
A lap tavaly áprilisi cikkében olvasható adatok szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistákon. A betegek száma 103 százalékkal volt magasabb, mint a pandémia előtt. Egyes műtéteknél pedig nem ritka az sem, hogy a betegeknek több mint fél évet kell várniuk, mire sor kerül a beavatkozásra valamelyik állami kórházban.
