Megfigyelik egymás tengeralattjáróit, ügynököket toboroznak, számítógépes rendszereket törnek fel, drónflottát és mesterséges intelligenciát vetnek be. A legforróbb ütközési pont a két nagyhatalom között egyértelműen Tajvan.
Amerika újraindította víz alatti kémprogramját, amit eredetileg az 1950-es években hoztak létre a Szovjetunió ellen - számolt be nemrég egy terjedelmes riportban a hírről a Reuters. A hírügynökség névtelen forrásai szerint felújítják az óceánok mélyén lefektetett kémkábelek hálózatát, amikkel valamikor a szovjet tengeralattjárókat követték nyomon. De vadonatúj technológiákat is bevetnek, például a drónflottával figyelik meg az ellenséges hajókat, új műholdakat és mesterséges intelligencia szoftvereket állítanak hadrendbe.
Közben Kína is dolgozik saját tengeri kémprogramján, amit a Nagy Vízalatti Falnak neveztnek. A Dél-kínai tenger fenekén ők is kábelhálózatot építenek ki, és felszíni tengeri drónokból álló flottát is létrehoznak az ellenséges tengeralattjárók felkutatására.
De nem kizárólag a tengereken és az óceánokon folyik a kémháború.
A New York Times szerint a két ország Brüsszeltől Szingapúrig a világ minden jelentős városában fokozta az egymás elleni kémtevékenységet. Olyannyira, hogy Christopher A. Wray FBI-igazgató szerint
A lap szerint a kémelhárításért felelős FBI több ezer eljárást folytat amerikai földön kínai kémügyekben, a Szövetségi Nyomozóirodának nincs olyan kirendeltsége, ahol ne lenne ilyen nyomozás. Az elmúlt egy évben tucatnyi esetben értek tetten kínai állampolgárokat, akik behatoltak amerikai bázisokra, hogy fotókat készítsenek vagy mérjék az elektromágneses tevékenységet.
A kínai állambiztonsági minisztérium aktívan dolgozik azon, hogy kémeket toborozzon az amerikai kormányhivatalokban, a technológiai cégeknél és a hadiiparban. A kínai ügynökök elsősorban a közösségi portálokat, különösen a LinkedInt használják. Ha egy amerikairól kiderül, hogy hírszerzői munkát vállalt, gyakran próbálnak vele megismerkedni ezen a felületen kínai állampolgárok.
Egy júliusban nyilvánosságra hozott amerikai igazságügyi vádirat szerint
A felderítő műholdak mellett Kína legfontosabb hírszerzési eszközei közé tartozik a kiberbehatolási képessége. Nemrégiben egy a Microsoft felhőjébe történt betörés során a kínaiak például hozzáférhettek több magas rangú amerikai diplomata, köztük Gina Raimondo pekingi nagykövet e-mailjeihez.
Februrában hatalmas port vert fel a kémballonok ügye is. Ezeket eredetileg a Hawaii-szigeteki, illetve a szintén Csendes-óceáni Guam szigeten lévő amerikai támaszpontok fölé küldték volna a kínaiak, csakhogy a széláramlatok elsodorták őket az amerikai kontinens fölé. A ballonok révén Kína a sztratoszféra olyan zónáiból is végezhet kémtevékenységet, ahol nem észlelik őket a radarok, sőt, ahol már a nemzetközi jogszabályok sem érvényesek.
Amerika sem tétlenkedik. A víz alatti kémprogram újraindítása mellett erősítették az elektronikus kommunikáció elfogására irányuló tevékenységüket, például a kínai partokhoz küldött kémrepülőkkel.
William J. Burns 2021-es hivatalba lépése óta a CIA Kína-szakértők hadát vette fel, és egy új hírszerzési központot is létrehoztak a Kína elleni akciókhoz. A Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója júliusban kijelentette, hogy a CIA nagy előrelépést tett az „emberi hírszerzési potenciál” terén is.
Az amerikaiak arra alapoznak, hogy Hszi Csin-ping elnök autoritárius kormányzása miatt hatékonyan tudnak ügynököket toborozni a csalódott kínaiak között. A kínai politikai és a gazdasági elit tagjai közül sokan vannak, akik kárvallottjai lettek a szigorításoknak, és még a pártkáder családok gyermekei között is akadnak olyanok, akik magánbeszélgetésekben nemtetszésüket fejezik ki Kína irányváltásával kapcsolatban.
Ugyanakkor egy évtizede az Egyesült Államok kínai kémhálózatát csaknem teljes egészében leleplezték és felszámolták. Az újjáépítést pedig nehezíti, hogy Kína rendkívül sok energiát fordít állampolgárai ellenőrzésére.
Emiatt a terepen dolgozó amerikai ügynököknek sokszor már az is több napig tart, hogy biztonságosan eljussanak valamelyik forrásukhoz. A kínai állambiztonsági minisztérium ráaadásul már-már Mao Ce-tung korát idéző politikai kampányt indított a július 1-én elfogadott új kémelhárítási törvény kapcsán. Ennek során azt kérik, hogy „a társadalom minden tagja” segítsen a külföldi kémek elleni harcban, és jutalmat ígértek mindenkinek, aki valamilyen információval szolgál.
Közben a szembenálló felek világszerte új szövetségeseket toboroznak vagy megerősítik korábbi kapcsolataikat. Új lehallgató állomásokat hoznak létre, és titkos megállapodásokat kötnek más kormányokkal a hírszerzési adatok megosztásáról. Mindez átgyűrűzik más szektorokba is. Az amerikai kormány nemrég például ismét arra figyelmeztette szövetségeit: Kína elektronikus felderítési képességei erősödhetnek azáltal, ha a világ országai kínai kommunikációs cégektől vásárolt technológiát használnak.
Az amerikai-kínai kémháború fokozásáról mindkét országban a legmagasabb szinten született döntés.
Kínában is maga az elnök döntött úgy, hogy a kínai kémügynökségek és a hadsereg szabad utat kap a korábbiaknál sokkal agresszív lépésekre is. Mindkét oldal elsősorban arra keresi választ: mik a szándékai a rivális vezetőnek, és milyen katonai-technológiai arzenál áll a rendelkezésére?
Az amerikaiak dolgát nehezíti, hogy Hszi keveset használ telefont és más elektronikus kommunikációs eszközt – szemben beosztottjaival, akiken keresztül viszont az amerikai ügynökök kaphatnak némi betekintést a kínaiak belső vitáiba. Valószínűleg így szerezhettek például tudomást arról, hogy a tábornokai csak akkor szóltak a kínai elnöknek az amerikai ballonakcióról, amikor a szél a kontinens fölé sodorta a kémballonokat, és nyilvánvalóvá vált a kudarc, emiatt Hszi le is teremtette őket.
A CIA most azt is megpróbálja kideríteni, hogy miért indítottak korrupció gyanújával vizsgálatot Li Sang-fu tábornok, Kína védelmi minisztere ellen, és miért vált kegyvesztetté Csin Kang külügyminiszter.
Hszi kijelentette, hogy Kínának ellenőrzése alá kell vonnia a de facto független Tajvant, és elrendelte, hogy a hadsereg 2027-re álljon készen erre. Az Egyesült Államoknak és szövetségeinek azonban egyelőre nem áll rendelkezésükre olyan konkrét információ, mely szerint Hszinek valóban szándékában állna parancsot adni az invázióra.
Biden elnök négy alkalommal is kijelentette, hogy egy ilyen esetben az amerikai hadsereg megvédi Tajvant. A kínai hírszerzést vélhetően az érdekli a legjobban, hogy ezt Biden komolyan gondolja-e. Próbálják kideríteni, hogy a Fehér Ház milyen fegyverrendszerekkel akarja ellátni a szigetet, és milyen titkos kiképzéseket tartanak a tajvani katonáknak. Adatokat gyűjtenek az amerikai fegyveres erők harckészültségéről, melynek során úgy tűnik, főleg azokra a katonai támaszpontokra koncentráltak, amelyeknek fontos szerepük lehetne egy tajvani konfliktusban.
Hogy a hidegháború idejét idéző kémháború veszélyesebbé vagy épp ellenkezőleg, biztonságosabbá teszi-e a világot, azt nehéz megmondani. Például hetekkel a kémballon-botrány miatt elmaradt pekingi látogatása után Blinken azzal szembesítette kínai kollégáját, Csin Kangot, hogy az amerikai hírszerzési tudja: Kína fontolóra vette a fegyverszállításokat Oroszországnak. Bár ez növelte a két ország közti feszültséget, de valószínűleg meg is akadályozta a tényleges fegyverszállítást.
