Indonéziában nem szoktak csalódni a turisták, olvasónk nyaralása mégis rémálommá vált. Legalábbis az eleje. Igaz, erről nem az ázsiai ország tehetett, hanem a férfi bankja, az Erste. Kezdődött azzal, hogy amikor júliusban megvásárolta a repülőjegyeket, a bank ideiglenesen letiltotta a kártyáját. Szokatlannak találta az intézkedést, de nem csinált belőle ügyet, az ügyintéző javaslatára nyilatkozott, meddig fog kinn tartózkodni és kifejezetten kérte, ne tiltsák le a kártyáját, ha majd Indonéziában használja. Azt hitte, nem lesz több gondja, de tévedett.
Tiltás tiltás után, hiába mondott nemet
A következő meglepetés mindjárt megérkezésekor érte, amikor a szállodában 1 millió rúpia (durván 20 ezer forint) depozitot akartak érvényesíteni, ezzel kvázi ellenőrizve, hogy a kártyáján van-e fedezet. Nem tudták beállítani az előleget, mert a kártya "nem működött", ahogy a nála lévő másik sem, és a feleségéé sem. A személyzet már éppen rendőrt akart hívni a gyanús külföldiekre, mire megérkezett az sms, hogy letiltották a kártyákat. Így legalább azt tudta igazolni, hogy nem lopta őket. A másik szállodában csak készpénzzel lehetett fizetni, de az ATM-ből nem sikerült felvennie pénzt, mert ott is letiltották a kártyát, öt percen belül kétszer is.
11 letiltásban volt része összesen a nyaralása alatt.
Az intézkedés mindannyiszor hosszadalmas tortúrával járt: a budapesti hívás jókora várakoztatással, igazoltatással akár 20 percet is igénybe vett alkalmanként. Nem mellesleg 1200 forint volt percenként, így olvasónk vaskos telefonszámlára számít.
Fotó: Thinkstock
Minden telefonáláskor kérte, ne tiltsák le a kártyát vagy legalább előtte kérdezzenek rá telefonon, hogy ő akar-e költeni. Állítása szerint azonban egyszer sem csörgették meg, pedig elvileg először telefonál a bank, legalábbis megkeresésünkre ezt írta az Erste. Hiába kérte továbbá, hogy amikor hívása után visszaállították a kártyáját, arról küldjenek sms-t. Ez a szolgáltatás ugyanis állítólag csak a bank osztrák ügyfeleinek jár, a magyaroknak nem.
Nagyon kiszolgáltatottá tette mindez, tartott tőle, hogy tényleg rendőrt hívnak rá, beviszik, és esetleg napokig nem engedik ki. Rendszeres utazóként bőven látott-hallott már hasonlót. És persze nem akarta az egész nyaralását azzal tölteni, hogy az Erstét hívogatja. 11 letiltás után úgy döntött, nem kísérletezik tovább, egy másik bankhoz tartozó tartalékkártyáját használta, gond nélkül, illetve a fiát kérte meg, hogy utaljon neki készpénzt.
Közben írt egy panaszlevelet az Erstének, amire meg is érkezett a válasz, amely szerint az általános szerződési feltételek között az szerepel:
A bank jogosult letiltani a bankkártyát… amennyiben annak elvesztéséről, ellopásáról tudomást szerez, illetve csalárd körülmények vagy visszaélés gyanúja merül fel, és az ügyfél nem tiltotta le a kártyát.
Hogy miből szűrték le, hogy olvasónk kártyája elveszett, ellopták vagy visszaéltek vele, az nem derült ki, hiszen nem egyszer közölte, hogy ő költ, és nem kér letiltást. Az egész 250 milliós ország tiltás alá tartozik? És vajon mely országok még? Ezt nem sikerült megtudnunk a banktól.
Mindig indokolt a bank szerint a letiltás
Általánosságban annyit válaszoltak, hogy egy bankkártya letiltása mögött ügyfélkérés vagy indokolt banki kezdeményezés áll. Az ideiglenes korlátozást kártyabiztonsági okból alkalmazzák, ha gyanús tranzakciót vagy kártyahasználatot észlelnek. Ilyenkor értesítik az ügyfelet és igyekeznek vele egyeztetni - írták a 24.hu-nak. Elsősorban olyan országokban figyeli és kezeli szigorúbban a kártyahasználatot, ahol igen sok a visszaélés, illetve ahol nincs kötelezően előírva a chipolvasás. Ahol ugyanis nincs chipleolvasás, ott a másolt kártyákat - amikor a kártya mágnescsíkjának adatait szerzik meg a visszaélők - előszeretettel használják. Ha indokolt, akkor kezdeményezhetik a kártya ideiglenes korlátozását, amiről megfelelő szolgáltatás megléte esetén azonnali sms-értesítés megy.
Fotó: Thinkstock
Az egyetlen jó hír, hogy ha az ügyfélnek anyagi kára származik a kártyás blokkolásból, akkor panaszát egyedileg elbírálják és a megalapozott kárigényért a bank helytáll.
Ki viseli a kárt, ha ellopták a bankkártyát?
A 2018-tól élő szabály szerint a bejelentés előtti kárt csak legfeljebb 15 ezer forintig kell viselnie a fogyasztónak. (Korábban 45 ezer forintig kellett.) A 15 ezer forintos kárviselés alól is mentesülhet, ha a bankkártya elvesztését, ellopását, jogosulatlan használatát a kár bekövetkezte előtt nem észlelhette. A bank köteles a visszajáró összeget haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap végéig megtéríteni.
Egyébként azt mondják, az ügyfél érdeke a letiltás, hiszen az ő pénzéhez férhetnek hozzá a visszaélők, még akkor is, ha ezt a bank egy esetleges reklamáció esetén nagy bizonyossággal jóváírja. Innentől nemcsak a bank, de az ügyfél pénzügyi biztonságát is szolgálhatja egy preventív jellegű blokkolás - jegyezték meg. Ez igaz. De olvasónk helyzete éppen a letiltások miatt vált többször is kellemetlenné.
Félt, hogy rendőrt hívnak rájuk, és akár be is vihetik őket, ha felmerül a gyanú, hogy lopott kártyával akarnak fizetni. Az ügyfél veszélyeztetését, akadályoztatását is firtattuk. A válasz ennyi:
A kártyákon fel van tüntetve az ügyfelek neve és aláírása. Ezek alapján a rendőri intézkedés szerencsére elkerülhető. Tudomásunk szerint még nem történt atrocitás sikertelen tranzakció miatt.
Olvasónk kálváriája kapcsán kíváncsiak voltunk, meg vannak-e győződve arról, hogy jó az automatikus kártyaletiltás.
A jelenlegi gyakorlat a visszaélések megelőzésére lett optimalizálva
- írták.
Új fejlemény, hogy a bank megígérte, a jövőben enyhébb szabályokat alkalmaz olvasónk külföldi költéseinél. Sőt, fejlesztési javaslatként kezelik azt a felvetését, hogy üzenetben értesítsék az ügyfeleket a bankkártyatiltás feloldásáról. Másik indítványára (legyen ingyenes a letiltáskor felhívandó telefonszám) nem reagáltak még.
Kiemelt kép:
