Nemrég még Japánban is teljesen tilos volt olyan állati embriókat nevelni, amelybe emberi sejteket is ültettek, de ez a tiltás pár napja semmissé vált. Egy helyi őssejtkutató kapott először zöld utat arra, hogy állat-ember hibrideket neveljen, majd az így kapott szerveket átültethesse más állatokba. Korábban az embriókat a 14 napos határon túl meg kellett semmisíteni, és nem szabadott egy állat méhébe sem beültetni.
Ilyen embriókat egyébként már korábban is hoztak létre mind Japánban, mind az Egyesült Államokban, de soha nem jutottak el odáig, hogy konkrétan méhbe helyezzék őket, és megvárják, hogyan fejlődnek ki az állatok. Az USA-ban amúgy nem korlátozza ezt sem jogszabály, de a Nemzeti Egészségügyi Intézet megvont minden támogatást az ilyen projektektől.
A japán kutató, Hiromitsu Nakauchi azt tervezi, hogy emberi sejtekkel ellátott egereket tenyészt majd, és az egerek szerveit átülteti más állatokba. A végső cél az lesz, hogy olyan szerveket lehessen ilyen módon létrehozni, amelyek emberekbe is átültethetők, és amelyek megoldhatják a donorkrízist. Nakauchi munkája az első, amit a korlátozás feloldása után elfogadtak Japánban, a tudományos minisztérium tanácsadó testülete valószínűleg a jövő hónapban fog rábólintani véglegesen az eljárásra.
A kutató nem akar elsietni semmit, és nem fog egyhamar kifejlett hibrideket létrehozni - írja a Nature. Helyette először 14,5 napig fogja nevelni az embriókat, ekkor fejlődnek ki a szervek. Egereken és patkányokon is végrehajtja a folyamatot, majd emeli a tétet 15,5 napra, aztán 70 napra. A kutató úgy érzi, hogy érdemesebb lassan haladni, és az emberek kérdéseit és szorongását is figyelembe venni, minthogy elsietni a folyamatot.
Persze etikai kérdések akadnak bőven, sok biológus például attól fél, hogy az állatok kognitív funkcióit is befolyásolhatják az emberi sejtek. Nakauchi őket azzal próbálja megnyugtatni, hogy figyelembe vette a problémát,
targetált szervnövesztést szeretne, és az emberi sejtek kizárólag a hasnyálmirigybe mennek majd.
Az eljárás dióhéjban annyiból áll, hogy a kutatók kikapcsolják az egerekben azokat a sejteket, amelyek egy adott szerv növesztéséhez kellenek (ez esetben a hasnyálmirigyét), majd emberi iPS sejtekkel helyettesítik őket. Az iPS sejtek bármilyen sejtekké válhatnak, mert nincsenek előre programozva az embrionális állapotban, így hasnyálmiriggyé is fejlődhetnek. Ahogy az állati embrió kialakul, az iPS sejteket használja arra, hogy az adott szerv kifejlődjön, hiszen a saját sejtjei erre nem alkalmasak.
2017-ben Nakauchi és kollégái már csináltak hasonló kutatást, akkor patkányokba ültettek egérsejteket, és az állatok egér-hasnyálmirigyet növesztettek maguknak. Remélik, hogy ugyanez lesz a helyzet az emberi hibridekkel is. A kutatók a növesztett szervet aztán visszaültették egy cukorbeteg egérbe, a hasnyálmirigy pedig képes volt szabályozni a vércukorszintet úgy, hogy az állat gyakorlatilag kigyógyult a cukorbetegségből.
