Az In(ter)ception nevű kiberkémkedési akcióban a támadók állásajánlat ígéretével keresték meg a kiszemelt célpontokat a LinkedIn közösségi oldalon keresztül, olyan neves cégek HR-eseinek adva ki magukat, mint például a General Dynamics vagy a Collins Aerospace - írja közleményében a kiberbiztonsági cég.


Leveleikhez egy átlagosnak tűnő PDF fájlt is csatoltak, melyet megnyitva egy kártevő kód települt észrevétlenül a címzettek számítógépére. Több jel is arra utal, hogy a támadások az 2009 óta ismert, észak-koreai Lazarushoz köthetők. A társaság neve a Sony 2014-es meghackelésével, és a WannaCry zsarolóvírus 2017-es kirobbanásával is összefüggésbe hozható.

Jean-Ian Boutin, az ESET fenyegetéskutatási vezetője szerint két módszert is alkalmaztak. A kártevő fájlokat vagy közvetlenül a LinkedIn levelezőjén keresztül vagy egy OneDrive linket tartalmazó e-mailben küldték el. A másik módszerre gondosan felkészültek a hackerek, hiszen a LinkedIn profiljukkal azonos e-mailfiókot is létrehoztak a látszat kedvéért. Az üzenet egy nagyon hiteles állásajánlatról szólt, látszólag egy releváns szektor jól ismert vállalatától érkezett a megkeresés.

A kibertámadás rendkívül összetett és jól megtervezett volt. Miután a címzett megnyitotta a csatolt fájt, egy látszólag ártalmatlan PDF dokumentum jelent meg, amely a hamis állásajánlattal kapcsolatos elérhető fizetéseket tartalmazta.

Mindeközben a kártevő feltűnés nélkül telepítődött az áldozatok számítógépére, és észrevétlenül megkezdte működését.

A kártevő kódok rendszerbe jutását követően a támadók legitim szoftvernek álcázott, saját fejlesztésű szoftverekkel és nyílt forráskódú eszközök módosított változataival támadták áldozataikat, illetve a Windows előre telepített szolgáltatásait is a saját céljaik eléréséhez használták.

A hackerek végig a törvényesség látszatát próbálták fenntartani, ezért is célozták áldozataikat a LinkedIn felületén keresztül, hiszen ez a hivatalos közösségi oldal kevésbé ad okot a gyanakvásra. Ezen felül, a hitelesség kedvéért, még valódi elektronikus aláírást is alkalmaztak, ami szintén eloszlatja a laikus LinkedIn felhasználók kételyeit.

Az adatok mellett pénzt is próbáltak kicsikarni

Az ESET kutatói által felfedezett bizonyítékok alapján a támadók a kémkedés mellett pénzt is próbáltak kicsikarni az áldozatok partnereitől. A sértettek levelei között olyan e-maileket kerestek, amelyek még ki nem egyenlített, függőben lévő számlákról szóltak.

Ezt követően hamis e-mail címekről felvették a kapcsolatot az ügyfelekkel, és felszólították őket, hogy sürgősen fizessék be az elmaradt összegeket - természetesen a saját bankszámlájukra. Szerencsére néhányan gyanút fogtak, és jelezték az esetet az érintett vállalatnak, így megakadályozták a támadási kísérletet.

Mi az a social engineering?

Social engineering, azaz pszichológia manipuláció alatt azt értjük, amikor egy jogosultsággal bíró személy, egy jogosulatlan felhasználó számára adatokat ad át, vagy lehetőséget nyújt a rendszerbe való belépésre, a másik személy megtévesztő viselkedése miatt. A pszichológiai befolyásolás az a fajta támadás, amikor a kiberbűnöző nem a technológiai sebezhetőséget használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. A hackerek is tisztában vannak azzal, hogy minden védelmi rendszer leggyengébb pontja az ember. A social engineering módszer is erre az alapelvre épít.

(Kiemelt kép: GettyImages)


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!