A köztársasági elnök kifogása az volt, hogy a miniszter rendeleti úton eltérhet a törvényben foglaltaktól.
Bár az Országgyűlés július elején fogadta el az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt, Novák Katalin nem írta alá azt.
Novák Katalin kifogása az volt, hogy a miniszter rendeleti úton eltérhet a törvényben foglaltaktól.
A 24.hu írta meg, hogy az Alkotmánybíróság pedig egyetértett Novák Katalinnal, megállapította, hogy a törvény vonatkozó rendelkezése alaptörvény-ellenes.
A köztársasági elnök szerint
Az Alkotmánybíróság megállapította, a jogalkotó a törvényben általános jellegű felhatalmazást adott a törvény szabályaitól való eltérésre. Nem beazonosítható, pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén engedne eltérést, így a miniszteri hatáskör teljes terjedelme és korlátai nem kellően tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók.
Az Alkotmánybíróság szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezés az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget teremt, ezért megállapította, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek, a törvény nem hirdethető ki.
Lázár János a közösségi oldalán reagált a döntésre. Megítélése szerint a határozat nem befolyásolja a kormány törekvéseit, amellyel teljesen új állami beruházási rendszert kíván létrehozni.
- írta Lázár a Facebook-oldalán.
