Cikkünk frissül!
Miután tegnap a Parlament elfogadta a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot - amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban - a fideszes többség megszavazta, hogy azt egyből Alkotmánybíróságra küldjék. Az Országgyűlés a normakontrollal kapcsolatos határozatot 133 igen, 12 nem és 34 tartózkodó szavazattal elfogadta.
Erre azért volt szükség, mert így egyezett meg a kormány az Európai Bizottsággal: Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a "vádkikényszerítésről", de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul.
Kapcsolódó
Saját törvényjavaslatára kér alkotmánybírósági vizsgálatot a kormány
Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a "vádkikényszerítésről", de a kormánynak vannak jogi aggályai ezzel kapcsolatban.
A módosítás egy eddig ismeretlen új mechanizmust léptet életbe, a vádkikényszerítést, amellyel mostantól kívülállók is felléphetnek olyan ügyekben, amelyekben a közvagyon vagy a közhatalom gyakorlása a tét. A lényeg a gyakorlatban az, hogy ha a nyomozó hatóságok nem indítanak eljárást, akkor közvetlenül nem érintett személyek is bírósághoz fordulhatnak, hogy kikényszerítsék.
Az LMP nem vesz részt a szavazáson
Nem vesznek részt az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében beterjesztett javaslatok parlamenti szavazásán az LMP képviselői - jelentette be a keddi döntéshozatal előtt tartott, interneten is közvetített sajtótájékoztatóján Gál József, a párt szóvivője. A konkrét javaslatokról nem érdemes sok szót ejtenünk, hiszen olyan előterjesztésekről beszélünk, amelyeknek már a címében is egyértelműsíti a kormány, hogy csak és kizárólag azért hozzák meg őket, hogy eleget tegyenek az uniós pénzosztási feltételeknek - fogalmazott. Az LMP szóvivője hangsúlyozta, a kérdés nem az, hogy járnak-e ezek a források Magyarországnak, hanem az, miként akadályozható meg, hogy a Fidesz gazdaságpolitikájának eredményeként ezek a pénzek ne vándoroljanak vissza később a centrumországokba a francia vagy a német nagytőkén keresztül.
Az Európai Bizottsággal történő megegyezéshez szükséges további törvényjavaslatokat is elfogadtak a képviselők.
A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását. Az előterjesztést az európai uniós források lehívása, az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter, eredeti címe így szólt: az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról. A most elfogadott szabályok szerint
- a NAV az OLAF megkeresése alapján pénzügyőri támogatást nyújt az uniós hatóság helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatának zavartalan lefolytatásához.
- A közbeszerzési törvényben nevesítették a jelenleg működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek ajánlatkérői minőségét.
- Nem vehet részt az alapítvány, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke, körülménye miatt - ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is - nem vagy csak korlátozottan képes.
- Az összeférhetetlenséget az érintettnek kell bejelentenie. Azt mindig egyedileg kell vizsgálni, a konkrét alapítványi cselekvés, döntéshozatal vagy tevékenység tükrében.
Megalakul az Integritás Hatóság
Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében. Az új intézmény felállításáról szintén az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében döntött a parlament kedden 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett azt követően. A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A hatóságot egy elnök és két alelnök vezeti majd, a tisztségekre nyílt pályázatot ír ki az arra kijelölt alkalmassági bizottság. Ezen testületi tagságra a kormány már ki is írta a pályázatot. A testület döntése alapján az Állami Számvevőszék elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján. A tisztségek betöltőit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Megbízatásuk nem újítható meg. Az elnök havi bére a Magyar Nemzeti Bank elnöki bérének 80 százaléka, vagyis 4 millió forint. A vezetőknek a kinevezésükkor és évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Az Integritás Hatóság várhatóan november második felétől működik. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek. Ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes európai szerveket is értesítenie kell, a többi közt az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget.
