Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója szerint az éghajlatváltozás, illetve a globális kereskedelem és turizmus segítheti egyes élősködők és vektoraik terjedését - írja a Másfélfok.
Európában az egyik legnagyobb problémát az egzotikus csípőszúnyogok inváziója jelenti.
Az európai járványügyi központ adatai alapján 2020 szeptemberéig a kontinensen 9 helyi dengue-lázas (5 Olaszországban és 4 Franciaországban), illetve 168 nyugat-nílusi lázas esetet regisztráltak (77 Görögországban, 49 Spanyolországban, 29 Olaszországban, 9 Németországban és 4 Romániában). Egy 2019-es tanulmány szerint ha tovább nő a légköri üvegházgáz-koncentráció, 2080-ig 400 millió európai lesz kitéve olyan, szúnyogok által terjesztett egzotikus betegségeknek, melyek korábban nem voltak ilyen mértékben jelen a földrészen.
Garamszegi László Zsolt szerint a probléma megértéséhez citizen science megközelítésre, azaz a közösség segítségére is szükség van.
Ökológiai vizsgálataink keretében, innovatív technológiára támaszkodva (mesterséges intelligencia felhasználása okostelefon-alkalmazásban) megfigyelési adatokat kérünk majd a lakosságtól az invazív csípőszúnyogokról (mint például az ázsiai tigriszúnyog, vagy a koreai szúnyog), vagy más közegészségügyi szempontból fontos fajrol (pl. Culex fajok vagy a maláriaszúnyogok)
- mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az adatokból származó tudományos következtetések többek közt lehetővé teszik majd a célzott helyszíni mintavétel megtervezését.
A projekt már két éve fut az Ökológiai és Botanikai Intézet által gondozott honlapon, a kutatóknak fényképeket, illetve konkrét szúnyogokat lehet beküldeni. A szakértők most abban bíznak, hogy egy nagyobb összefogásnak és a MosquitoAlert platformnak köszönhetően még több adatot gyűjthetnek.
Az alkalmazást Spanyolországban öt éve használják, idén ősszel pedig mintegy 17 európai ország nyelvén indult el, köztük magyarul is - az app egyébként nemcsak képek küldésére, hanem például csípések jelentésére is használható. A projekt keretében az ELTE-n működő kutatócsoport a képeket gépi tanulási módszerekkel dolgozza fel: a Pataki Bálint PhD-hallgató által fejlesztett algoritmus a szakértők által feljelölt néhány kép alapján megtanulja elkülöníteni az egyes szúnyogfajokat.
Az alkalmazást létrehozó szakértők mindenkit arra bátorítanak, hogy töltsék le az appot, és állampolgárként segítsék a munkájukat, hogy hatékonyabban tudjunk alkalmazkodni a klímaváltozás negatív hatásaihoz.
