Két év börtönre ítélte a Debreceni Törvényszék azt életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és felfegyverkezve elkövetett önbíráskodás miatt azt a debreceni férfit, aki elverte az általa bérelt lakás tulajdonosát. A vádlott és védője felmentésért, és enyhébb büntetésért, a fellebbviteli főügyészség pedig súlyosabb büntetés kiszabásáért fellebbezett.
Az ítéleti tényállás szerint 2018 novemberében a lakástulajdonos nő felkereste a férfit, hogy átvegye tőle a bérleti díjat. Nem sejtette, hogy a bérlője őt gyanúsítja a lakásban tárolt pénzének az ellopásával. Gyanútlanul társalgott vele, majd kérdőre vonás nélkül rátámadt egy húsklopfolóval. Az asszony a fejére mért ütések erejétől a padlóra zuhant. Támadója ezután a felsőtestét rugdosta, majd egy ruhafogas márványkorongból készült talprészével több alkalommal közepes erővel a felsőtestén is megütötte.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Tájékoztatása szerint a férfi csak ezután hagyott fel a bántalmazással és közölte az indokát. Felszólította a tulajt, hogy a lakásból eltűnt pénzét haladéktalanul adja vissza, mivel meggyőződése szerint csak ő lehetett a tolvaj. Megfenyegette azzal is, hogy amennyiben szólni mer a rendőrségnek, "kinyírja a családját".
Ráparancsolt arra is, hogy adja meg neki a korábbi bérlők nevét és személyes adatait, hogy vissza tudja szerezni a pénzét. A rémült asszony ígéretet tett erre, azonban miután elhagyta a lakást, késedelem nélkül értesítette a rendőrséget. A bérlő ezt követően lelépett az ingatlanból, és csak elfogatóparancs után kapták el.
A lakástulajdonos a durva bántalmazás következtében sorozat bordatörést, fejének, arcának repesztett sérüléseit, valamint a mellkasán zúzódást szenvedett. A mellüreg megnyílásával életveszélyes sérülés kialakulásának reális esélye is fennállt.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a büntetés és a mellékbüntetés jelentős súlyosítását indítványozta, mivel álláspontja szerint a törvényszék ítélete a büntetés céljainak nem felel meg, az igen enyhe büntetés sem az egyéni, sem az általános megelőzésre nem alkalmas.
Azt írták, hogy a terhelt indokolatlanul, kirívóan durva módon, testszerte, kitartó szándékkal bántalmazta az áldozatát. És a bűncselekmények elkövetését is csak részben ismerte be. A terhelt téves minősítés, felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett.
