Bár már márciusban kijött a kormányrendelet arról, hogy kik mentesülhetnek a kataadó, illetve az alkalmazottak utáni járulékfizetés alól, még mindig akadnak homályos pontok.


  • Nem rögzítették, hogy a katázásnál is fő tevékenységnek kell-e lennie az adómentességet érő tevékenységnek, és egyáltalán kell-e hogy bevétele legyen az adott tevékenységből a kisadózónak.

Ezen a téren sokkal kidolgozottabb a járulékmentességi kritérium, aminél a kormányrendelet rögzíti, hogy csak a tényleges főtevékenységre vonatkozik, amiből az elmúlt hat hónapban a legtöbb bevétele származott a vállalkozónak, de legalább a bevételei 30 százaléka.

  • A katások számára az sem világos a rendeletből, hogy az adómentesített időszak is beleszámít-e az éves bevételi keretbe vagy sem.

Ez egyáltalán nem mindegy, hiszen aki túllépi a keretet, az 40 százalékos büntetőadót fizethet a fölös részre.

  • A katás vállalkozás is kaphat alkalmazottjára járulékmentességet, de nem mindenki számára egyértelmű, hogy melyik tevékenységi lista alapján.

A katázóknál 26 olyan tevékenységet neveztek meg, amelyekre márciustól júniusig nem kell leróni a havi tételes adót. A járulékmentességnél pedig 21 főtevékenységre bővült a lista, amely a munkáltatónak járulékmentességet biztosít a bérekre, és a dolgozótól levont közterheket is jelentősen csökkenti. Ez nyilván nagy segítség lehet a kedvezményezett vállalkozói körnek a mai koronavírus-válságos bevételínséges időkben. A homályos pontok azonban elbizonytalaníthatják a vállalkozásokat, és rizikóssá tehetik a kedvezmények igénybe vételét.

Az alkalmazott járulékmentességénél nem a katás tevékenység számít

Olvasónk katás bt-je a szépségiparban érdekelt, így mentesülhet a katafizetés alól, villanyszerelő alkalmazottjára pedig szerette volna érvényesíteni a járulékkedvezményt. De mint kiderült, ez nem lehetséges. A NAV válasza szerint a járulékkedvezmény kizárólag azon munkáltatókra vonatkozik, akiket a kormányrendelet TEÁOR szám szerint felsorol. Ezen túl minden náluk munkaviszonyban foglalkoztatott személyre kiterjed, attól függetlenül, mi a dolgozó munkaköre. A kedvezményre jogosító fő tevékenységek a következők:

  1. taxis személyszállítás,
  2. szálláshely-szolgáltatás,
  3. vendéglátás,
  4. alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység,
  5. sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység,
  6. szerencsejáték, fogadás,
  7. film, videó, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás,
  8. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,
  9. napilapkiadás,
  10. folyóirat, időszaki kiadvány kiadása,
  11. műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás,
  12. növényi szaporítóanyag termesztése,
  13. egyéb, nem évelő növény termesztése,
  14. egyéb évelő növény termesztése,
  15. dísznövény nagykereskedelme,
  16. dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme,
  17. vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás,
  18. desztillált szeszes ital gyártása,
  19. szőlőbor termelése,
  20. sörgyártás,
  21. szőlőtermesztés.

Mint látható, a felsorolás nem tartalmazza sem a katás bt. fő tevékenységét (szépségápolás), sem a melléktevékenységet, amit az alkalmazott végez (villanyszerelés). Mivel a végzett tevékenységek egyike sem tartozik a járulékmentesség alá, ezért nem veheti igénybe a katás betéti társaság a járulékkedvezményt.

Bonyolítja a helyzetet, hogy nem ugyanaz a kör mentesül a kataadó megfizetése alól, mint akiknek nem kell járulékot fizetniük.

A médiánál dolgozó főállású katások például nem kaptak adómentességet, az állásban lévő alkalmazottakra viszont jár a járulékmentesség. Fordítva van a szakorvosi, az általános és a fogorvosi járóbetegellátásban, illetve a fekvőbetegellátásban, ahol a főállású katázóknak nem kell adót fizetniük, de ha munkavállalóként dolgoznak, akkor nem mentesítették őket a járulékfizetés alól. (Költségvetési szervnél dolgozókra nem vonatkozik a járulékmentesség.) A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, alkotó-, művészeti, szórakoztató, sport és szabadidős tevékenységek viszont szerepelnek mindkét mentességnél, bár a katázásnál csak szűkítve. Ezeknél a katamentesség mellett az alkalmazottra is jár a járulékmentesség.

Katánál nem csak a fő tevékenység adómentes

Sokak számára nem világos, hogy katánál is csak fő tevékenységre vonatkozik-e az adómentesség, illetve hogy abból a tevékenységből is kell-e bevétel, ami alapján az adómentesség járhat. A NAV válasza szerint az kataadó-mentességi szabály arra a kisadózó vállalkozásra vonatkozik, amely a felsorolt tevékenységek valamelyikét végzi, és ez a tevékenysége már 2020 februárjában is a kata alá tartozott:

  1. taxis személyszállítás,
  2. fodrászat, szépségápolás,
  3. festés, üvegezés,
  4. egyéb humán-egészségügyi ellátás,
  5. villanyszerelés,
  6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás,
  7. előadó-művészet,
  8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés,
  9. szakorvosi járóbeteg-ellátás,
  10. épületasztalos-szerkezet szerelése,
  11. sport, szabadidős képzés,
  12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés,
  13. általános járóbeteg-ellátás,
  14. padló-, falburkolás,
  15. fogorvosi járóbeteg-ellátás,
  16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység,
  17. egyéb sporttevékenység,
  18. fekvőbeteg-ellátás,
  19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,
  21. testedzési szolgáltatás,
  22. egyéb vendéglátás,
  23. egyéb szálláshely-szolgáltatás,
  24. szerencsejáték, fogadás,
  25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül,
  26. szállodai szolgáltatás.

A kedvezmény érvényesítésének nem feltétele, hogy a mentesített tevékenység a vállalkozás fő tevékenysége legyen. Ha tehát a tevékenységi jegyzékben februárban már szerepelt olyan fő- vagy melléktevékenység, amely adómentesített, akkor a vállalkozásnak az adott hónapokra nem kell megfizetnie a tételes adót. Továbbá akkor is mentesülhet a vállalkozás az adófizetés alól, ha az adómentesített tevékenységen kívül más tevékenységet is végez, és ezekből is van bevétele.

Arra viszont nem válaszoltak, mi a helyzet, ha éppen az adómentesített tevékenységből nincs bevétele a katásnak. Tehát ha a tevékenységjegyzékben szerepel a szépségszolgáltatás és a virágkereskedelem, de csak utóbbiból van bevétel, akkor kérdés, mentesülhet-e a katás vállalkozás az adófizetés alól. Ez ugye azért érdekes, mert a virágkereskedelem nincs rajta a kataadómentesítést megalapozó tevékenységi listán.

Más forrásból, szintén adóhatósági válaszok alapján úgy értesültünk, a katások - a meglévő tevékenységi kör alapján - automatikusan mentesülnek az adófizetés alól. Viszont nem szabadna, hogy olyan bejelentett tevékenységük legyen, amiből nincs bevételük. Ha pont egy ilyen alapján mentesülnének az adófizetés alól, abból lehet gond adóellenőrzésnél. Viszont az egyéni vállalkozásoknál nincs lehetőség utólag töröltetni egy tevékenységet, így nincs mód visszamenőleges korrekcióra, hiába szeretne valaki jogkövető lenni.

Az adómentesség elvileg nem kurtítja az éves árbevételi keretet

A katások évi legfeljebb 12 millió forintig adózhatnak kedvezményesen, havi 50 (vagy 75 ezer forint) tételes adó megfizetése mellett. Ha valaki év közben kezdte, vagy fejezte be a vállalkozást, illetve szüneteltette valameddig, akkor viszont csak arányosan kevesebb lesz (havi 1-1 millió forinttal) az az árbevétel, ameddig kedvező az adózás. A fölös részt 40 százalékos adó sújtja, ezért nem mellékes, hogy az adómentesített időszak beleszámít-e az árbevételi keretbe, vagy sem.

Koronavírus - Még több hír a témában

Egy NAV-os állásfoglalásban ezzel kapcsolatban azt olvastuk, hogy a keret nem sérül, vagyis az adómentesítés négy hónapjára is megmarad. Tehát ha év elejétől év végéig működött a katás vállalkozás, akkor marad az éves 12 millió forintos árbevételig a kedvezményes adózás. Ez azonban csak egy állásfoglalás - a kormányrendelet nem tesz említést erről a témáról, és tudomásunk szerint más jogszabály sem tisztázta eddig a kérdést.

Kiemelt kép: Kummer János /24.hu


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!