Akármivel hitegetik, most ne írjon alá közös megegyezéses felmondást, mert nagyon rosszul járhat

A koronavírus következtében egyre több olyan cég van, amelyik részlegesen vagy teljesen kénytelen lehúzni a redőnyt, és a kilátások is borúsak: egy friss felmérésben az emberek negyede számított arra, hogy a következő fél évben elveszíti a munkáját. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyobb, tartalékkal rendelkező cégek jellemzően nem a felmondást választják, hanem áthidaló megoldásokkal igyekeznek megtartani a dolgozókat, máshol inkább az elbocsátások jellemzőek. Közben akadnak olyan munkahelyek, ahova növekvő számban keresnek embereket, ugyancsak a vírus miatt.

Félünk, hogy nem lesz munkánk

Az Idea intézet március közepi kutatása szerint

• az aktív keresők 6 százaléka biztos abban, hogy elveszíti az állását a koronavírus következményei miatt a következő fél évben,
• 12 százalékuk egyre nagyobb esélyt lát erre,
• 28 százalék pedig egyelőre bizonytalan ebben a kérdésben.

Maga a kormány is százezres nagyságrendű munkahelyvesztéssel számol, Varga Mihály pénzügyminiszter leépítéseket vetített előre, és a kamara elnöke, Parragh László szerint csak az a kérdés, hány százezres leépítés lesz végül. A szakszervezet szintén tapasztal elbocsátásokat, de azt is, hogy a cégek egy része igyekszik állományban tartani dolgozóit.

Ahol van tartalék, ott megtartanak, ahol nincs, ott felmondanak

Az elbocsátások erősen érintik a kölcsönzött munkaerőt, a betanított munkát, gyakorlatilag mindenhol, de kiemelten a vendéglátásban, szállodaiparban - számolt be lapunknak a MASZSZ elnöke, Kordás László. A szakszervezet információi szerint

• azok a nagyobb cégek, amelyek rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, változatos eszközökkel igyekeznek állományban tartani a dolgozókat.
• A kkv-k viszont, illetve azok a vállalkozások, amelyeknek nincs tartalékuk, általában megválnak a munkavállalóiktól, felmondanak nekik.

A leálló nagyobb cégek a kölcsönzött munkaerőtől már megváltak korábban, a saját bázismunkaerőt viszont megpróbálják megtartani, amelyhez számos megoldás jöhet szóba - a szakszervezet is többféle megállapodást kötött már a munkáltatókkal.

Van, ahol az otthon töltött időt részben szabadsággal fedik le (ezzel jár a dolgozó legjobban anyagilag), a másik részt pedig a munkáltató rendkívüli fizetett szabadnapokkal, vagy más néven állásidő biztosításával (erre az időre már csak alapbér jár) biztosítja a munkáltató. Kordás László szerint egyelőre az a jellemző, hogy a szabadságukat vették ki a dolgozók, de van, ahol egyből állásidőt fizetnek.

Előfordul az is, hogy a munkáltató a korábbi bér 50-60 százalékát fizeti a leállás idejére. Hasonló megállapodásokhoz a munkáltató és a munkavállaló (ahol van, ott a szakszervezet) egyetértése szükséges.

Megemlítette, számos cég hozta előre a nyári leállást, például az autógyárak, valamint beszállítóik is.

De ki fog kitakarítani a koronavírus után?

Az ember azt hinné, a vírus időszakában a takarítóknak jóval több munkájuk van, mint eddig. Pintér Zoltán tisztítástechnológiai szakértő blogjában azonban éppen arról ír, hogy a különböző intézményi, üzemi leállások miatt a takarítói szerződéseket is jó eséllyel felmondják, ami a tartalékkal nem rendelkező kkv-knál a dolgozók elbocsátását jelenti. Előbb-utóbb azonban szükség lesz a koronavírus eltakarítására - és ekkor szerinte csak azok a cégek fognak tudni labdába rúgni, amelyek állományban tartják az embereiket. Amihez az kell, hogy a megrendelők ne mondják le a takarítást.

Közös megegyezést ne írjon alá a dolgozó, mert rosszul jár

A szakszervezet tapasztalata szerint sokféle megoldással próbálkoznak a munkáltatók, és sajnos ezek között van olyan is, amely kifejezetten hátrányos lehet a dolgozóra nézve. Ilyen például, ha a koronavírus kapcsán történő leállás, bezárás, létszámcsökkentés elrendelésekor megpróbálják a munkavállalót rávenni arra, hogy ő maga mondjon fel, vagy ha közös megegyezéses felmondást ajánlanak fel neki. Az a gond, hogy ha a dolgozó mond fel, akkor nem jár neki a végkielégítés - ez a pénz egyébként a munkáltatónál töltött 3 év után járhat, ha a cég mond fel. Közös megegyezésnél pedig eltekinthetnek a felek például a végkielégítéstől és a felmondási időtől is - ez szintén a dolgozót rövidítheti meg.

Ezért Kordás László mindenképpen azt tanácsolja, a dolgozók ne kezdeményezzenek, vagyis ne mondjanak fel, és a közös megegyezéses felmondást ne írják alá. Ha mégis megpróbálják erre rávenni őket, akkor keressék meg a hozzájuk legközelebbi szakszervezeti jogsegélyirodát, akár elektronikusan.

A munkaidőkeret meghosszabbítása csak végső esetben jöjjön szóba

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) nemrég azt kezdeményezte, hogy a munkaidőkeret meghosszabbításával fedjék le a leállások idejét, így megoldódna az iskolás szülők gondja, otthon maradhatnának a gyerekkel, ha nincs kire bízni. Lényegében arról van szó, hogy a dolgozó majd később teljesíti a most kifizetett, de le nem dolgozott időt. Kordás László azonban nem támogatja az ötletet, mert ezzel szerinte kiszervezik a munkavállaló alól a túlmunkáért járó jövedelmet. A munkaidőkeretnek ugyanis éppen az a célja, hogy a munkaadó minél szabadabban oszthassa be a munkaidőt, és lehetőleg ne kelljen túlórát fizetnie.

A munkaidőkeret meghosszabbítását csak végszükség esetén szabad alkalmazni.

Arra lehet számítani ugyanis, hogy amikor majd visszaáll minden a rendes kerékvágásba, akkor a dolgozókat heti 40 órán túl is jócskán befoghatják, de a meghosszabbított munkaidőkeret miatt a pluszórákat túlmunkáért járó díjazás nélkül kell teljesíteniük, amivel anyagilag összességében rosszul járnak.

Bajban az őrök is

A hotelek, a sport- és a szórakoztató központok forgalma is megzuhant, ezért mindent megtesznek költségeik lefaragására, így az őrző-védő szolgáltatásokat is felmondják. A Nevadasec Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Magyar Testőr Szövetség korábbi elnöke Romasz Sándor szerint azonban ez egy ponton túl sokkal nagyobb kockázatokat hordoz, mint amennyit a fenntartott minimumszolgáltatások kifizetése jelent.

Van, ahol most is keresik az embereket

A Profession.hu kutatása szerint összességében lelassult a cégek toborzási tevékenysége, 42 százalékuk leállította az új kollégák keresését, 16 százalékuk pedig úgy számol, hogy egész éves növekedési tervüket is befolyásolni fogja a koronavírus. A leginkább érintett iparágakban extrém csökkenés látható, más szektorokban azonban rekordot döntött a meghirdetett állások száma az utóbbi egy hétben.

A vendéglátással kapcsolatos hirdetéseknél 91 százalékos esést tapasztaltak az állásportálon, a szakmunka, fizikai munka és szállítmányozás/logisztika kategória is jelentős, átlagosan 50 százalékos csökkenést mutatott. Ezzel szemben például a jogi ( 36 százalék) és mezőgazdasági ( 175 százalék) kategóriákban jelentősen több, a mérnöki és ügyfélszolgálati állásoknál pedig szinte azonos számú álláshirdetést adtak fel a cégek. Kiemelkedő növekedést láttak még a nagyobb élelmiszerláncoknál, amelyek leginkább bolti eladókat keresnek a hirtelen megugrott forgalom kezelésére.

A szakszervezet szerint főleg az áruszállításban, egészségügyben, kereskedelemben várják a munkaerőt. A szakszervezetek továbbra is megosztják egymással az információt, hol vannak nagyobb felmondások, illetve hol keresnek embereket, ami segítség lehet az állásukat elvesztő munkavállalóknak - tette hozzá.

Kiemelt kép: Sven Hoppe/dpa/ AFP