Az adómentesség százmilliókkal növelheti a nyereményt, de a Szerencsejáték Zrt. hetente dönthet arról, mennyi pénzt oszt szét összesen. Ezt egy Rogán Antal felügyelte hivatalnak kell jelenteniük három nappal a sorsolás előtt.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a jövő évtől adómentessé teszi a kormány a lottó ötöst, pontosabban ezentúl egyetlen számsorsolásos játék nyereménye után sem kell megfizetni majd a 15 százalékos személyi jövedelemadót (tehát adómentesek lesznek a lottó mellett például kenó nyeremények is).
Aki rendszeresen lottózik, az valószínűleg tudja, hogy a hetente közölt nyereményösszegek nettó összegek, vagyis a személyi jövedelemadót eddig is a Szerencsejáték Zrt. vonta le és fizette be, a bruttó összegeket pedig nem is tették közzé.
Kiszámoltuk, mennyi pénzt vihetett volna haza az ötös lottó eddigi három legnagyobb nyertese, ha már akkor is azok a szabályok lettek volna érvényben, amelyek jövő januártól.
Minden idők harmadik legnagyobb nyereménye 2015 huszonkettedik hetében 5,05 milliárd forint volt. Ez adómentesen több mint 5,8 milliárd forintra rúgott volna, vagyis majdnem 800 millió Ft-tal többre. 2003 telén valaki 5,093 milliárd helyett 5,856 milliárd forintot vihetett volna haza.
2020 tizenharmadik hetében, a koronavírus-pánik kezdetén egy különösen szerencsés játékos több mint 6,431 milliárd forinttal lett gazdagabb. Az illető valószínűleg így sem panaszkodik, de ha lottónyereményéből korábban sem kellett volna szja-t fizetnie, 7,369 milliárd forinttal több pénz ütötte volna a markát.
Azaz csak a maradék pénzből meg tudta volna venni Pest jelenleg legdrágább eladó ingatlanát, ami egy 367 négyzetméteres, ötszobás, erkélyes lakás Terézvárosban, az Andrássy úton, a Bazilika szomszédságában – sőt, a számláján még ebből a részből is maradt volna 15 millió forint.
Angyal József adószakértő azonban azt mondja, nem ennyire egyszerű a helyzet, mert az aktuális nyereményalap az adott heti teljes bevétel egy bizonyos százaléka, és még ennek is csak bizonyos százalékát osztják ki nyereményként.
A Szerencsejáték Zrt. nyereményszabályzata egészen pontosan úgy fogalmaz: „Az adott játékra résztvételi jogosultságot szerzett alapjátékok alapdíjának összege minősül nyereményalapnak” és „a nyereményekre fordítandó összeg (bruttó visszafizetési arány) a nyereményalap 40 és 60%-a között változhat”.
Hogy a nyereményalapnak pontosan mekkora része lesz a tényleges nyeremény, azt a Szerencsejáték Zrt. dönti el, és a sorsolás előtt legkésőbb három nappal kell bejelentenie a Rogán Antal felügyelte Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál. Illetve ezt a honlapjuon is közzé kell tenni. Az adatok valóban megtalálhatóak, igaz, a nyereményjegyzék-részben, nem pedig ott, ahol a heti nyertes számokat és megnyerhető összegeket hirdetik ki.
Egy évvel korábban, 2022-ben a 44. héten ugyanez a visszafizetési arány 49% volt a nyereményjegyzék szerint.
Ha jövőre a Szerencsejáték Zrt. újra hozzányúl, és egy adott héten leviszi például 40%-ra, akkor kisebb összeg ütheti a nyertesek markát, hiába törlik el a személyi jövedelemadót.
Ez persze egyáltalán nem biztos, hogy így történik, annál is inkább, mert az szja eltörlésének indoka hivatalosan a nagyobb játékkedv megteremtése, és ezen keresztül az állami bevételek növelése.
A Szerencsejáték Zrt. éves jelentéseit átnézve látszik is, miért nyúlhatott bele az állam a szabályozásba.
Míg a Szerencsejáték Zrt. árbevétele a koronavírus éveiben, 2020 és 2021 között 21,9 százalékkal nőtt, az ötöslottóból származó bevétel 16,7 százalékos visszaesést mutatott. Ezzel szemben például a Tippmix bukmékeri rendszerű fogadása 34,3 százalékos, a Tippmixpro fogadása 24,7 százalékos emelkedést produkált.
2021-ről 2022-re a cég árbevétele összesen 17,2 százalékkal nőtt, ebből a fogadások bevétele több mint 25 százalékkal emelkedett, míg a számsorsjátékok mindössze 3,9 százalékos növekedést tudtak felmutatni.
A súlypont tehát egyértelműen a sportfogadás felé kezd el eltolódni. Ha a lottó iránti érdeklődés csökken, az az államnak rossz, mert nemcsak a nyeremények után befizetett 15%-os személyi jövedelemadót bukja el, hanem egy ennél sokkal jelentősebb összeget is: a havi nyereményalapra kivetett 24%-os játékadót.
Ez az utóbbi azért is fontos, mert mint arra a G7 felhívta a figyelmet, ezt két meghatározott célra fordítja az állam:
- a kultúratámogatásokért felelős Nemzeti Kulturális Alap az ötös lottó játékadójának 90 százalékát kapja meg
- a Nemzeti Filmintézet pedig a hatos lottó játékadó-összegének 80 százalékából gazdálkodhat.
A következő, november 11-i lottósorsoláson egyébként a várható főnyeremény 2,555 milliárd forint lesz – ez szja-mentesen nem kevesebb, mint 2,983 milliárd forint lehetne.
