Bár a kormány kommunikációjában továbbra sem létezik a tanárhiány, a gyakorlatban egyre több helyen puhítják a jogszabályt, hogy szélesebb körben alkalmazhassanak embereket az iskolák.
Bár az oktatási államtitkárság és Rétvári Bence államtitkár továbbra is tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy nincsen jelentős mennyiségű hiányzó tanár az országban, a Népszava észrevette, hogy már bármilyen évfolyamon tanuló, akár elsőéves pedagógushallgatókat is felvesznek iskolai munkára a tankerületi központok – ez pedig a pedagógushiány jelének tűnik.
Végzősöket már korábban is alkalmaztak az iskolák, de a kormány törvényben is megerősítette, hogy szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként is lehet alkalmazni őket. Továbbá alsóbb évfolyamos hallgatókat eddig nem lehetett iskolákban alkalmazni.
A pedagógusképzés átalakításával kettébontották a tanárképzést: az első félévet leszámítva minden félévben gyakorlaton vehetnek részt a hallgatók valamilyen iskolában, ez magába foglalja az óralátogatást és a tanítást is – de utóbbi csak 15 órát jelenthet.
A Népszava érdeklődött az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központnál (KK), pontosan milyen jogszabályi alapja van annak, hogy egyes iskolákban akár elsőéves tanárszakos hallgatókat is alkalmaznak. Válaszukban annyit írtak, a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a lapnak azt mondta, több olyan esetről hallott, amikor nem csak végzős tanárszakos egyetemistákat vettek fel iskolákba dolgozni. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett, vagyis felügyelhetnek a diákokra szünetekben, ebéd közben, napköziben. Hozzátette, ez még mindig jobb, mint amikor a takarítónőt vagy az iskolaőrt kérik meg ugyanerre.
