Ugyan a bírók szerint az ítélkezési függetlenségük nagyjából sértetlen, a bíróságok szervezeti függetlenségét és a bírákat több irányból érik támadások - olvasható az Amnesty International Magyarország (AI) friss jelentésében.
Az AI 2019 novembere és 2020 januárja között 14 bírával készített interjút, amelyekből kiderült, hogy a szervezeti függetlenség gyengüléséhez négy körülmény járul hozzá:
- a 2012-es bírósági reform eredményeként a teljes igazságszolgáltatási rendszer minden szinten az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a központi igazgatás alá rendelődött; az OBH elnöke rendkívül széles hatalmi jogosítványokat kapott, igazgatási szempontból teljesen, szakmai szempontból pedig részben irányítani tudja a bíróságokat, ezzel a hatalmával pedig az OBH korábbi elnöke többször visszaélt
- az OBH elnökéhez lojális bírósági vezetők (különösen az ítélőtáblai elnökök és a törvényszéki elnökök) kinevezésével a központi bírósági igazgatás szoros ellenőrzés alatt tarthatja az alsóbb bírósági szinteket is, ami tovább gyengíti a szervezeti függetlenséget
- a bírák szerint a lojalitás lett a fő követelmény az előmenetel és egyéb szervezeten belüli előnyök (például a bónuszok, külföldi tanulmányutak, tréningeken való részvétel stb.) elérése érdekében
- a bírói önigazgatás intézményei, mint például az OBH elnökének munkáját is ellenőrizni hivatott bírói önigazgatási szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT) nem tudnak megfelelő ellensúlyt képezni.
A megkérdezett bírák többsége szerint a 2012-es bírósági reform legfőbb politikai célja az egyszemélyes vezetés kiépítése volt a bírói kar felett. Hozzátették: ugyan az OBH korábbi elnöke Handó Tünde, aki illegitimnek tekintette az OBT-t, 2019 végén távozott a pozíciójából, a személycsere önmagában még nem garancia a rendszerszintű problémák megoldására.
Az egyik megkérdezett bíró szerint akkor is, ha a bírák többsége elfogadja az OBH elnökét, úgy tekintenek rá, mint a politikai rendszer részére, aki további garanciák híján könnyen politikai elvárások végrehajtójává válhat.
Az AI a jelentés összefoglalásában hozzáteszi, hogy a bírák attól félnek, hogy az intézményi függetlenséggel kapcsolatos negatív folyamatok végül károsan fogják érinteni az egyéni ítélkezés függetlenségét is, illetve úgy gondolják, hogy a strukturális problémák sok bírát késztetnek az igazgatási vezetők elvárásainak való megfelelésre.
Jóllehet, az AI által megkérdezett bírák többsége nem tapasztalt sem a saját, sem a kollégái egyedi ügyekben történő eljárása során külső szereplők felől érkező közvetlen nyomást, de több olyan eszközt is bemutat a jelenség, amely alkalmas lehet a bírói munka indirekt befolyásolására:
- a A 2019 decemberében elfogadott 200 oldalas salátatörvény, amely alapján a Kúriának a korábbinál kiterjedtebb hatása lesz a szakmai munkára azzal, hogy a salátatörvény szerint formalizálni és szigorúbb korlátok közé kell szorítani a bírák ítélkezési gyakorlatát, például a bíráknak külön meg kell indokolniuk, ha ítéletükben el akarnak térni a Kúria kötelező erővel nem bíró álláspontjától, ami elriaszthatja a bírákat attól, hogy a Kúria gyakorlatának ellentmondó döntéseket hozzanak
- ezentúl közhatalmat gyakorló szervezet is alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha úgy érzi, hogy a rendes bíróságok eljárása során egy jogvitában sérült valamely alkotmányos joga
- a bírák szerint komoly problémák vannak a bírák képzési rendszerével, ami közvetve negatív hatással van a szakmai autonómiára, hiszen, ha nem képzik és oktatják megfelelően a bírákat, azok nagyobb eséllyel fogják saját szakmai meggyőződésük helyett másokét követni
- észrevehető egy olyan tendencia is, különösen a fiatalabbak körében, hogy egyre több a hivatalnok-mentalitással rendelkező bíró, többen "hivatalnok bíráknak" nevezték őket.
A jelentésben szerepel az is, hogy a bírák az elmúlt években azt érzékelték, hogy egyre több és egyre hevesebb támadás érkezett a politikai szereplők és a sajtó egy része felől. A fenti intézményi változások okozta dermesztő hatás miatt a bírák nagy többsége azonban nem mer kiállni a saját meggyőződéséért, amely azt is eredményezi, hogy a bírák egymás közti, illetve a bírák és a más jogász szakmák képviselői közötti nyilvános szolidaritásnak csak gyenge jelei tapasztalhatóak Magyarországon.
A különböző bíróságokon dolgozó megkérdezettek egyöntetűen rossz hangulatról számoltak be, szerintük a legtöbb a legtöbb bíró nem mer nyíltan és szabadon beszélni, klikkek formálódnak és bizalmatlan légkör uralkodik. Félnek a lehetséges fegyelmi eljárásoktól, az őket érintő előnytelen ügyelosztástól, a rossz értékelési eredményektől, illetve a fizetésüket és a családtagjaikat érintő negatív következményektől.
A jelentés teljes egészében itt olvasható.
Kiemelt kép: Getty Images
