Ahol muszáj, ott megvolt a két számjegyű béremelés

Bár még mindig a levegőben lóg a jövő évi minimálbér-emelés, a KSH statisztikája szerint szinte kilőttek a bérek, de legalábbis átlagosan két számjegyű volt a növekedés 2016 óta. Abban, hogy az utóbbi két évben durván 60 ezer forinttal nőtt az átlag, jelentős szerepet játszott a minimálbér több mint 24 és a bérminimum csaknem 40 százalékos emelkedése.

Írtunk azonban arról is, hogy bármilyen sebes a növekedés, tízből hét magyarnak csak álom az átlagbér bruttó 324 ezer forintja. Több céget és olvasóinkat is megkérdeztük, ők megtapasztalták-e az utóbbi években a két számjegyű béremelést, és mire számítanak jövőre. Elég vegyes a kép.

Jövőre 6-10 százalék plusz várható

Néhány cég már bejelentette, mennyit emel 2019-ben, közülük a Telekomnál nem lesz két számjegyű növekedés jövőre, átlagban 6 százalékos emeléssel kalkulálnak, ráadásul 400 fős leépítés mellett. A távközlési nagyvállalatnál a megelőző két évben sem volt másképp: 2017-ben 5,5 százalékot emeltek, idén 5 százalékkal nőttek a bérek, de 500 fő elbocsátása mellett.

A német kiskereskedelmi láncnál, az Aldinál megvolt a kétszámjegyű növekedés, 2018-ban átlagosan 15 százalék körüli emelték a béreket, és a cég közlése szerint jövőre 10,88 százalékkal emelik a kezdő fizetéseket. Így mind a bolti eladók, mind a logisztika területén az áru-összekészítők heti 40 órás munkaidőre vetített induló havibére 301 900 forintra nő.

A pécsi gépgyártó cégnél, a Hanuinál 2017-hez és 2018-hoz hasonlóan, 2019-ben és 2020-ban is átlagosan 10-10 százalékkal több fizetést vihetnek haza, de csak annak köszönhetően, hogy az alapbérek és a juttatások összege is nő. Az alapbér nettó 5-5 százalékkal fog emelkedni 2019-ben és 2020-ban. Ezzel együtt emelkednek az alapbérhez kötött juttatások, mint a műszak- és a túlórapótlékok. A cég vezetése emellett vállalta, hogy amint a szociális hozzájárulási adó mértéke csökken, ezt a 2 százalékot is az alapbér emelésére fordítja. A kedvezőtlen adójogi változások ellenére évi bruttó 150 ezer forinttal emelkedik, így 2020-ra több mint háromszorosára nő az éves cafeteriakeret, amit minden munkavállaló megkap.

A kecskeméti Mercedes-gyárban pedig 22 illetve 13 százalékos átlagos emelés várható jövőre és a következő évben. 2016-ban összesen 20 százalékot harcoltak ki 2017-2018-ra. A cafeteriát minden dolgozó egyformán kapja náluk is. Jövőre csak a SZÉP-kártya marad (évi bruttó 340 ezer forint) vagy a készpénzcafeteria (évi bruttó 280 ezer).

Még a kötelező bérminimumot sem akarták megadni

Ági diplomás, két műszakban dolgozik egy vidéki üzemben minőségellenőrként. Már bérminimumra van bejelentve, de korábban csak bruttó 148 ezer forintot adtak neki, kicsivel többet, mint a minimálbér. Utánanézett, hogy jár neki a bérminimum, és addig erősködött, amíg cége el nem ismerte a dolgot, és visszamenőleg is meg nem adta neki a szakmunkásoknak járó legkisebb fizetést. Ha onnan nézzük a dolgot, hogy a bérminimum évről évre kötelezően emelkedett, akkor neki megvan a két számjegyű emelés az utóbbi két évben, és feltehetőleg jövőre is meglesz.

De így sem elégedett a bérével, nem érzi magát megbecsülve, hiszen egy fillérrel sem kap többet, mint amennyit kötelező megadni. Ha nem járna három gyereke után a családi adókedvezmény, amit párjával együtt vesznek igénybe, és ami lenullázza Áginál az adó- és járuléklevonásokat, akkor nagyon kevés lenne a nettója.

Két éve nem nőtt a bére

Ibolya egy gyár marketingosztályán dolgozik, nettó 219 ezer forint az alapfizetése, ami bruttó 330 ezer forintot jelent, kicsivel többet tehát, mint az átlagkereset. Erre jöhet még csapatszinten 10-20 ezer forint közötti mozgóbér, ha hozzák a tervet. Ilyet utoljára augusztusban kapott. Ibolya átlag feletti fizetését azonban azzal együtt érdemes említeni, hogy két éve nem emeltek a bérén, és amennyire tudja, jövőre sem tervezik. Emiatt már korántsem annyira elégedett, mint amikor három éve belépett.

Egyéni bértárgyalásra készül, ha osztályukon nem lesz emelés. Hozzátette: a cég nagy élőmunka-igényű termelést végez, rengeteg a bérminimumos dolgozó, nekik pedig kötelezően meg kellett emelni a bérüket, amit nem is sajnál tőlük. De ettől még szerinte ideje lenne az ő fizetését is növelni.

Ami kötelező, azt megadták

Tibor diplomás, fűtőként dolgozik több műszakban egy vidéki távhőcégnél. Kötelező bérminimumos, így neki megvolt a két számjegyű emelés az utóbbi két évben. Egy november végi munkaértekezleten már megígérték nekik jövőre is átlagban a 10 százalékos emelést, és 2019-ben is a fizikai állomány bérét emelnék jobban. Arra nemigen számít, hogy a bérminimumnál többet kapnának, hiába nyereséges a cég, a pluszt inkább fejlesztésekre költik.

Tudomása szerint náluk minimálbéren nincs senki, a többség bérminimumos. Cégét is sújtja a munkaerőhiány, de a kezdőknek kínált bruttó 950 forintos órabér nem vonzó annyira, hogy legyenek jelentkezők. (Összehasonlításul, az idei minimál-órabér bruttó 794 forint volt, a legkisebb szakmunkás órabér pedig bruttó 1038 forint.)

Csak olyanoknak éri meg itt dolgozni, akik másodállásban szerelőként is keresnek.

Párja érettségizett, egy üzemben dolgozik operátorként a gyártósoron, több műszakban. 2017-ben 8 százalékos, idén kétszer 5 százalékos emelést kapott, és azt ígérték, jövőre is megkapja a 10 százalékot. A bruttó órabére 1008 forint, ezek szerint alapbére bruttó 175 ezer, kicsivel kevesebb, mint a bérminimum. De túlórákkal együtt ennél többet keres - mert túlóra az mindig van.

Alig volt béremelés, de nincs oka panaszra

Bálint felesége tartósan beteg, minimális járadékot kap. A férfi az irigyelt IT-szakmában dolgozik egy nemzetközi cégnél. Náluk régiókra lebontva adják meg az adható fizetésemelés mértékét, keretösszegben. A tőzsdén az utóbbi időkben nem száguldottak, csak komótosan növekednek, részben ezért nem volt náluk meg az átlagos tízszázalékos béremelés. Nem is tartaná reálisnak.

Az elmúlt néhány évben cégénél átlagosan 2-3 százalék körül nőttek a bérek. Volt, aki nem kapott, mások meg 4 százalékot, elvétve lehetett 10 százalék plusz is. Hogy kinek mennyivel emelnek, az a csoport szintű céges stratégiától függ - ebbe beleférhetett az is, hogy az értékes munkát végző alacsonyabb keresetűek bérét zárkóztatják fel.

Elégedett cégével, és bérével, értékeli, hogy fizetését tekintélyes juttatási csomag egészít ki, amelynek része például a céges autó. És a munkakörülményeit is ideálisnak tartja. Ahogy ő látja,

az IT-szakmában akkor lehet 10 százalék feletti emelést elérni, ha valaki egy másik pozícióba vagy egy másik céghez megy át.

Az iparágon belül jellemző, hogy magasabb bérrel próbálják meg elcsábítani egyik cégtől a másikhoz a munkaerőt. Személy szerint nem tervez váltást, de ha mégis megkörnyékeznék, minimum 20-30 százalékkal kellene többet fizetnie egy másik cégnek ahhoz, hogy átmenjen - árulta el.

Bérminimumosból minimálbéressé fokozták le

Jóska a fuvarozási szakmában dolgozik, nyergesvontatóval szállít, többnyire belföldön. 2016-ban bérminimumra jelentette be a cége, ami egyébként neki nem kötelező. A kétéves bérmegállapodás után nem is kapta meg, csak a minimálbért 2017 óta. Ez azt jelenti, hogy neki 2017-ben még csökkent is az alapbére, 129 ezer forintról 127 500 forintra. Nettóban évek óta 220-290 ezer forint között keres, az utóbbi csak egyszer fordult elő.

Ez úgy lehet, hogy a kamionosokra jellemző egyéb bérelemeket (kilométerpénz, üzemanyag-megtakarítás, stb.) szabadon variálja a cége. Amennyire látja, ha reklamál, kicsit megtolják neki, aztán meg visszavesznek, de sehogyse jön össze a 10 százalék.

Kiemelt kép: Bugány János / MTI