A Kaliforniai Egyetem tudósai elektródákat ültettek önkéntesek agyába és dekódolták a beszédközpont jeleit, majd a beszédszervek - ajkak, állkapocs, nyelv és gégefő - számítógép által szimulált verziói segítségével beszédet hoztak létre - írja az MTI. A beszéd többnyire érthető volt, egyes részeken némiképp elmosódott. A kutatók az eredmények alapján remélik, hogy némi fejlesztéssel egy orvosilag használható műszert alkothatnak, amely nagy segítséget jelenthet a jövőben a beszédképtelen páciensek számára.
"Sokkoló volt, amikor először hallgattuk az eredményt, nem hittünk a füleinknek. Hihetetlenül izgalmas volt, hogy a valódi beszéd számos aspektusát megjelenítette az átalakító" - mondta Josh Chartier, a Nature című lapban megjelent tanulmány társszerzője. "Nyilván még sok munkára van szükség ahhoz, hogy természetesebb és érthetőbb legyen a beszéd, de nagyon lenyűgöző volt számunkra, milyen sok dekódolható az agy aktivitásából" - tette hozzá.
Az embert beszédkészségétől megfoszthatják az agyi érkatasztrófák és olyan betegségek, mint a Little-kór, vagy újszülöttkori agysérülés, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS), a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, agyi sérülések és bizonyos esetekben a rák is.
Egyesek olyan eszközt használnak, amely a szemmozgást vagy az arc izmainak mozgását követve sok munkával betűnként jegyzi le a szavakat. A szöveg vagy beszéd ilyen módú szintetizálása nagyon lassú, általában percenként legfeljebb tíz szó kimondására képes a műszer. A természetes beszéd során viszont percenként 100-150 szó az átlagos.
Az öt önkéntes mindegyike képes a beszédre, azért kaptak lehetőséget a kutatásban való részvételre, mivel epilepsziás páciensek lévén már ideiglenesen elektródákat ültettek az agyukba, hogy az idegsebészeti beavatkozás előtt feltérképezzék a rohamaikat. A jövőbeli tanulmányok során a technológiát beszédre képtelen pácienseken fogják tesztelni.
A résztvevők hangosan olvastak, miközben megfigyelték azt az agyi régiót, amely a beszéd előállításában közreműködik. Megfigyelték a hangképzőszervek mozdulatait, és minden páciensnek létrehozták ezek "virtuális" megfelelőit, melyeket agyi aktivitásukkal kontrolláltak.
"Nagyon kevesen vannak, akiknek valóban van arról fogalmuk, mi is zajlik a szájban beszéd közben. Az agy a gondolatokat, melyeket ki akarsz mondani, leképezi a beszédszervek mozgásává. Mi ezt próbáljuk dekódolni" - fejtette ki Edward Chang idegsebész.
Chartier elmondta, jelenleg azon dolgoznak, hogy a szintetizált beszédet határozottabbá és kevésbé elmosódottá tegyék. "Ez részben az általunk használt algoritmus függvénye és úgy gondoljuk, javítani tudunk az eredményeken a technológia fejlesztésével" - emelte ki.
(Kiemelt kép: University of California)
