Pánik és kétségbeesés uralkodott el sok, a hozzátartozójukat 24 órában otthon ápoló ember körében, amikor megismerték a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet. Mint ismert, idén január 1-jétől - több évnyi civil küzdelem után - számottevően emelkedik az ápolási díj.
A kormány bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod), aminek összege havi bruttó 100 ezer forint. Ez az összeg az ígéret szerint 2022-ig folyamatosan emelkedik, egészen addig, amíg eléri az akkori minimálbér szintjét. Január 1-jével minden egyéb ápolási díj is emelkedett 15 százalékkal, és ez azt tekintve, hogy a legmagasabb kategóriában eddig csak 52 800 forintot kaptak az otthonápolók, nagy előrelépésnek és segítségnek számít.
Csakhogy az érintettek tömegével kérnek tanácsot és segítséget az otthonápolási kampányt levezénylő Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesülettől. A szervezet elnöke, Csordás Anett a 24.hu-nak elmondta, maguk is meglepődtek a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosításon, ami tartalmaz egy nyolc kategóriából álló értékelési listát. Ez alapján határozzák meg a gyod, illetve az ápolási díj összegét.
A lista alapján szakértő vizsgálja meg és pontozza az otthonápolásra szoruló önellátási képességét. Az értékélési szempontok között van az, hogy mennyire igényel segítséget az étkezésben, az öltözködésben, a tisztálkodásban. Önállóan vagy segítséggel képes használni a WC -t, rákérdeznek a kontinenciára is (tudja-e tartani a vizeletét és a székletét), hogyan közlekedik a lakáson belül, illetve hogy látogat-e köznevelési intézményt.
A nyolc kategóriában összesen maximum 24 pontot szerezhet az ápolásra szoruló. A gyodot legalább nyolc ponttól lehet kapni. Az ápolási díj köréből kiesik az, aki legfeljebb 5 pontot ér el, az alap gondozási díjhoz 6 és 9 közötti pontszám szükséges. Fokozott ápolási szükséglet pedig akkor áll fenn, ha az ápolt a vizsgálatot elvégző szakértőtől legalább 10 pontot kap.
Csordás Anett szerint a pontrendszer azért aggályos, mert vannak olyan otthonápolásra szorulók (például autisták, súlyos epilepsziás betegek, üvegcsont betegségben szenvedők), akik ugyan önállóan öltözködnek, tisztálkodnak és használják a WC-t, mégis állandó felügyeltre szorulnak. Ők az új rendszer szerint nagy eséllyel kevés pontot érnének el, és előfordulhat, hogy kiesnek az ápolási díj köréből.
Azt sem veszi figyelembe a pontrendszer, hogy az ápolt azért van otthon, mert nincs megfelelő intézmény, amelyre napközben, akár csak néhány órára rá lehet bízni a gyereket - magyarázza Csordás Anett.
A pontozás júliustól indul, addig mindenki megkapja az emelt ápolási díjat. A jogszabályból kiderül, hogy a júliustól esedékes helyszíni vizsgálatokat (vagyis a pontozást) "legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el." Csordás Anett szerint nem biztos, hogy ez elég tapasztalat és ismeret ahhoz, hogy valaki egyszeri látogatás alkalmával rálásson arra, hogy bár az ápolt valamennyire önálló, ettől még 24 órás gondozást igényel. Ráadásul nem kevés szakemberre lesz szükség ahhoz, hogy a csaknem 50 ezer érintettet szakszerűen besorolják.
Problémásnak tartják azt is, hogy rendkívül sok a nyilatkozat és a beszerzendő dokumentum, ami plusz terhet ró a családokra.
Külföldön a nyomtatványok kitöltéséhez és a megfelelő dokumentumok beszerzéséhez külön segítő szakemberek mennek házhoz, és elintézik a családoknak az adminisztratív és bürokratikus teendőket. Itthon a lelkileg és fizikálisan is megterhelő ápolás mellett még ezeket a feladatokat is a családoknak kell elvégezniük.
A maga is otthonápolást végző Csordás Anett kiemelte, hogy bár nagyon örülnek az emelésnek, érdemes lett volna őket és a szakmát is megkérdezni a jogszabály szövegezése előtt. Ennek hiányában most sokan a civil szervezetre zúdítják kérdéseiket és kételyeiket, mert nem látják biztosítottnak, hogy a jövőben megkapják a pénzt.
Kiemelt kép: Komka Péter /MTI
