Egy ideje terjed a közösségi médiában a felhívás, miszerint ha valaki gyümölcsöt eszik, a magokat ne dobja el, hanem gyűjtse egy papír zacskóba. Aztán vigye magával, és ha települések között puszta területen autózik, egyszerűen csak hajítsa ki az ablakon. A magok szén-dioxidot elnyelő fákká serkennek, és máris tettünk valamit a klímaváltozás ellen. Sőt, ha sokan dobálják a magbombákat, egész komoly gyümölcsös lesz az országból.
A kezdeményezés mögött álló szándék rendkívül jó, de az eldobált gyümölcsmagok nem sokra mennek. A klímaváltozás hatásainak mérséklésére valóban a fásítás az egyik leghatékonyabb módszer, de ez inkább őshonos fajokból álló erdők telepítését jelenti
- mondja a 24.hu-nak Dr. Aszalós Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.
A gyümölcsfák nem szívósságukról híresek, gondozást igényelnek, nem mindegy milyen fajta milyen földbe kerül, milyen mikrokörnyezetbe, ott vannak a kártevők és még hosszan sorolhatnánk. Illetve ha csak józan paraszti ésszel belegondolunk: az általunk "pusztának ítélt" terület tulajdonosa szánt, kaszál, legeltet, nem fogja meghagyni a kéretlen magoncot.
Kárt ugyan nem okozunk vele, csak felesleges. Ültessen mindenki a kertjébe sok fát, olyanokat, amiket gondoz, ápol, ezzel teheti a legtöbbet. Közösségi szinten pedig erdőtelepítéssel.
Több mint egy Magyarország kellene
Az éghajlatváltozás ellen valóban az erdők védenek a leghatékonyabban azzal, hogy elnyelik a légköri szén-dioxid jelentős részét, ám ez nem azt jelenti, hogy intenzív faültetés mellett folytathatjuk eddigi életmódunkat. A ma ültetett fák hatása jó 20 év múlva jelentkezik érezhetően, és addig is sürgősen cselekedni kell.
A hazánkban őshonos fajokat figyelembe véve egy hektárnyi erdő 5-10 tonna CO2-t képes megkötni évente.
Magyarország kibocsátása évi 63,6 millió tonna, ami azt jelenti, hogy 63 000-126 000 négyzetkilométert kellene erdősítenünk ahhoz, hogy kibocsátásunkat lenullázzuk. A fák óriási segítséget nyújtanak, de nem oldják meg a problémát, rengeteg más területen is változtatnunk kellene.
Őshonos fajok
Ma az ország 21 százalékát borítják erdők, ám ezeknek a fele gyakorlatilag ültetvény: főleg idegenhonos akác, nemes nyár, amelyek ugyan jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, természetvédelmi, ökológiai szempontból mégsem tekinthetők teljes értékűnek.
Az ökölszabály szerint az életre való, egészséges erdő több fafajból áll, ahol az egyedek eltérő méretűek és korúak és természetesen adott területen őshonosak
- magyarázza a szakember.
Miért fontos ez? Mert ezek a fajok évezredek során alkalmazkodtak a klimatikus viszonyokhoz, kártevőkhöz, betegségekhez, az extrém helyzeteket is túlélik. Az éghajlatváltozásnak ők is ki vannak téve, sokan úgy gondolják, a bükkösök el fognak tűnni hazánkból, de egyelőre nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az erdőtípusok észak felé vándorolnának. Másrészt adott helyeken megvannak a szárazsághoz jobban alkalmazkodó egyedek is, amelyek túlélhetnek és szaporodhatnak.
Aszalós Réka úgy véli, a végsőkig ragaszkodni kell őshonos fafajainkhoz, mert ezek biztosítják a stabil, egészséges erdőségeket. Emellett természetesen nagyon sok tudományos kísérletet kell végezni, hogy klímaadaptív erdőket tudjunk ültetni.
Lezuhan a repülő
Az emberiséget a klímaváltozáshoz mérhető súllyal fenyegeti a fajok eltűnése is, egyes kutatók szerint napjainkban kezdődött a földtörténet hatodik nagy kihalási hulláma, méghozzá az emberi tevékenység miatt. Környezetszennyezés, orvvadászat, az élőhelyek megszűnése, felaprózódása, csak hogy néhány példát említsünk. Persze kit érdekel, ha eltűnik az esőerdőből egy apró béka, amit esetleg még fel sem fedeztünk? Egy repülőgépet hozunk példának:
Ha a levegőben elkezdenek kiesni az apró alkatrészek, sokáig talán semmi nem történik, de lesz majd egy csavar, ami ha kihullik, a gép lezuhan.
Ha pedig bolygónk ökoszisztémája összeomlik, azt az emberi faj is kegyetlenül megszenvedi, talán túl sem éli. És hogyan jönnek ide az erdők? Úgy, hogy a szárazföldeken ezek a társulások adnak otthont a leggazdagabb, legváltozatosabb élővilágnak. Nem a már fent említett mesterséges ültetvények, hanem a természetes, stabil, egészséges erdők.
Egy lépésre vagyunk az összeomlástól
Bolygónk 30-50 százalékát kellene visszaadni a vadvilágnak ahhoz, hogy megállítsuk a földtörténet hatodik nagy kihalási hullámát. Az emlősök biomasszájának 96 százalékát az ember és háziállatai adják.
Az akác például gyorsan nő, remek a fája, kiváló mézet ad, de az ültetvényeken szinte csak gyomok nőnek, avarja alig bomlik el, kevés állatnak nyújt otthont. Ahogy az ökológus fogalmaz:
A sivatagnál mindenképpen jobb, de sehol nincs a természetes erdők biodiverzitást fenntartó hatásától.
Öregerdők és óriásfák
A legértékesebb élőhelyek az úgynevezett őserdők és öregerdők, amelyekben a már említett őshonos növényeken, fajgazdagságon és eltérő életkoron túl hatalmas, idős faegyedek és elhalt fák is megtalálhatóak. Több fafaj együttélése azért fontos, mert a monokultúrákat könnyebben letarolja egy-egy fertőzés. Ha a fajok foltokba rendeződnek, át tudják venni egymás helyét, alkalom adtán akár a betegség terjedését is megállíthatják.
A korhadó törzsek, kifordult gyökérzet számos élőlény tápláléka és bölcsője gombáktól a madarakig, kisemlősökig, akár a vadmacskáig. Aszalós Réka kiemeli az olyan nagy, öreg fákat, amelyek koronamérete akár tízszerese lehet a környezetében élő fáknak. Ezek önmagukban is értékes élőhelyek: az erdei élővilág harmada vagy fele ilyen öreg, illetve elhalt fákhoz kötődik.
Összességében az erdő egy olyan szuperorganizmus, amibe ha az ember belezavar, lényegesen megfogyatkozik, akár meg is szűnik az ereje.
Rezervátumok, hotspotok
Van rá esély, hogy megőrizzük ezeket? Az ökológus szerint van, nemzeti parkokkal, erdőtulajdonosokkal összefogva ha kis területeken is, de sikerül megmenteni az öregerdőket. Az erdőrezervátum-hálózat jelenleg 63 helyszínt foglal magában, ezek a "magukra hagyott" erdők biodiverzitási hotspotokként működnek.
Egyfajta rezervátumként az élővilágnak, ami így nemcsak túlél, megőrzi gazdagságát, de ezekből kiindulva újabb területeket is meghódíthat.
Nemzeti parkokban több projekt is fut például tölgyesek "visszavadítására", természetesebbé tételére, mint például az "Élettel teli tölgyesekért". A tapasztalat pedig azt mutatja, az állatok reakciója rendkívül gyors, egy-két év alatt rengeteg faj tér vissza az optimálissá váló feltételeknek köszönhetően.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
