Kormányzati klímavédelmi akciótervvel állt elő a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjén. Sokak meglepetésére a beszédnek a zöld program volt talán a leghangsúlyosabb eleme, amit Orbán Viktor személyes hangütéssel is próbált hitelesíteni: azt hangoztatta, hogy nemcsak politikusként, de a következő generációk sorsáért aggódó nagyapaként is mondja, amit mond.

A zöld fordulat mindenesetre feladja a leckét a jobboldal hangaadóinak, akik eddig előszeretettel tálalták a klímavédelem ügyét a liberálisok (új megfogalmazásban: a diplomás kommunisták) hisztijeként.

Az Orbán által sorolt célok többsége valójában nem újdonság,

  • az egyszer használatos műanyagok betiltása,
  • az illegális szemétlerakók felszámolása,
  • a műanyag- és fémdobozok visszaváltása,
  • a folyók védelme,
  • az elektromos buszok beszerzése
  • és a naperőművek telepítése

korábban elszigetelten már meg-megjelent az egyes tárcák tevékenységében, újdonságnak leginkább azt tekinthetjük, hogy a miniszterelnök minden újszülött után tíz fa ültetését jelentette be.

Évek óta terítéken van ugyanakkor az egyszer használatos műanyagok betiltása, főként azért, mert ezt az Európai Unió hamarosan kötelezővé teszi a tagállamok számára.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyes vezetői röviddel a minisztérium 2018-as létrejötte után ki is rukkoltak a műanyag zacskók és egyéb egyszer használatos műanyagok betiltásának tervével. Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár 2018 őszén, a naperőmű-építéseket propagáló minisztériumi kollégája után fellépve, az Országgyűlésben tartott gyerekparlamenti ülésen jelentette be, hogy a kormány szeretné betiltani a műanyag zacskók egyes fajtáit.

Weingartner Balázs. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Néhány hét múlva azonban kiderült, hogy a kormány ezt mégsem tartja sürgős feladatnak; a kabinet akkor már másodszorra hátrált ki a tervezet mögül. Gulyás Gergely 2018 novemberében ismertette, hogy a kormány nem támogatta az ITM termékdíj-emelési javaslatát, amely hosszabb távon a tiltást is kimondta volna. (A nagyon könnyű és a könnyű műanyag zacskók után 5, illetve 20 forintot kellett volna fizetni akkor darabonként, míg a bevásárló zacskók termékdíja 38 forint lett volna.)

Gulyás szerint nemcsak hogy elhalasztották, de teljesen le is vették az ügyet a napirendről, a javaslat ugyanis

nem nyerte el a kormány tetszését,

és még azt is hozzátette: amíg nem kötelező, addig a kormány nem emeli a termékdíjakat és nem tiltja a műanyagokat.

Információnk szerint Weingartner helyettese, Makai Martina helyettes államtitkár 2019 tavaszán mégis újra előállt a betiltás gondolatával, tekintettel arra, hogy az EU 2021-től úgyis kötelezővé teszi a plasztik csomagolóanyagok, evőeszközök, tányérok és szívószálak helyett a környezetkímélőbb anyagból készülő termékek bevezetését.

A forrásaink szerint az üggyel kiemelten foglalkozó Makai Martinát és főnökét, Weingartner Balázst három hónappal később, 2019 szeptemberében menesztették.

A zöld ügyek felügyeletét a kormányban korábban egyetlen szerv, a környezetvédelmi államtitkárság látta el. Ennek megszüntetése után a feladatköreit szétdarabolták, azok különféle tárcákhoz kerültek. A mostani kirúgások után az ITM-ben is két külön államtitkárság vette át a szakterületeket. Az energia- és klímapolitikát a régi motorosnak számító Kaderják Péter államtitkársága viszi, a fenntarthatóság pedig Boros Anita építésgazdaságért és infrastrukturális környezetért felelős államtitkárhoz kerületek. Boros Anitáról, aki korábban több pozíciót betöltött a közigazgatásban, volt például vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, a 24.hu írta meg, hogy 900 oldalnyi anyag megírását vállalta egy hónapos határidőre, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 10 millió forinttal honorált. Az akkor helyettes államtitkári poszton lévő Borosnak a rövid határidőt úgy sikerült kiviteleznie, hogy jelentős szakaszokat emelt át egy saját korábbi könyvéből.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!