Kormányzati klímavédelmi akciótervvel állt elő a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjén. Sokak meglepetésére a beszédnek a zöld program volt talán a leghangsúlyosabb eleme, amit Orbán Viktor személyes hangütéssel is próbált hitelesíteni: azt hangoztatta, hogy nemcsak politikusként, de a következő generációk sorsáért aggódó nagyapaként is mondja, amit mond.
A zöld fordulat mindenesetre feladja a leckét a jobboldal hangaadóinak, akik eddig előszeretettel tálalták a klímavédelem ügyét a liberálisok (új megfogalmazásban: a diplomás kommunisták) hisztijeként.
Az Orbán által sorolt célok többsége valójában nem újdonság,
- az egyszer használatos műanyagok betiltása,
- az illegális szemétlerakók felszámolása,
- a műanyag- és fémdobozok visszaváltása,
- a folyók védelme,
- az elektromos buszok beszerzése
- és a naperőművek telepítése
korábban elszigetelten már meg-megjelent az egyes tárcák tevékenységében, újdonságnak leginkább azt tekinthetjük, hogy a miniszterelnök minden újszülött után tíz fa ültetését jelentette be.
Évek óta terítéken van ugyanakkor az egyszer használatos műanyagok betiltása, főként azért, mert ezt az Európai Unió hamarosan kötelezővé teszi a tagállamok számára.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyes vezetői röviddel a minisztérium 2018-as létrejötte után ki is rukkoltak a műanyag zacskók és egyéb egyszer használatos műanyagok betiltásának tervével. Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár 2018 őszén, a naperőmű-építéseket propagáló minisztériumi kollégája után fellépve, az Országgyűlésben tartott gyerekparlamenti ülésen jelentette be, hogy a kormány szeretné betiltani a műanyag zacskók egyes fajtáit.
Néhány hét múlva azonban kiderült, hogy a kormány ezt mégsem tartja sürgős feladatnak; a kabinet akkor már másodszorra hátrált ki a tervezet mögül. Gulyás Gergely 2018 novemberében ismertette, hogy a kormány nem támogatta az ITM termékdíj-emelési javaslatát, amely hosszabb távon a tiltást is kimondta volna. (A nagyon könnyű és a könnyű műanyag zacskók után 5, illetve 20 forintot kellett volna fizetni akkor darabonként, míg a bevásárló zacskók termékdíja 38 forint lett volna.)
Gulyás szerint nemcsak hogy elhalasztották, de teljesen le is vették az ügyet a napirendről, a javaslat ugyanis
nem nyerte el a kormány tetszését,
és még azt is hozzátette: amíg nem kötelező, addig a kormány nem emeli a termékdíjakat és nem tiltja a műanyagokat.
Információnk szerint Weingartner helyettese, Makai Martina helyettes államtitkár 2019 tavaszán mégis újra előállt a betiltás gondolatával, tekintettel arra, hogy az EU 2021-től úgyis kötelezővé teszi a plasztik csomagolóanyagok, evőeszközök, tányérok és szívószálak helyett a környezetkímélőbb anyagból készülő termékek bevezetését.
A forrásaink szerint az üggyel kiemelten foglalkozó Makai Martinát és főnökét, Weingartner Balázst három hónappal később, 2019 szeptemberében menesztették.
A zöld ügyek felügyeletét a kormányban korábban egyetlen szerv, a környezetvédelmi államtitkárság látta el. Ennek megszüntetése után a feladatköreit szétdarabolták, azok különféle tárcákhoz kerültek. A mostani kirúgások után az ITM-ben is két külön államtitkárság vette át a szakterületeket. Az energia- és klímapolitikát a régi motorosnak számító Kaderják Péter államtitkársága viszi, a fenntarthatóság pedig Boros Anita építésgazdaságért és infrastrukturális környezetért felelős államtitkárhoz kerületek. Boros Anitáról, aki korábban több pozíciót betöltött a közigazgatásban, volt például vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, a 24.hu írta meg, hogy 900 oldalnyi anyag megírását vállalta egy hónapos határidőre, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 10 millió forinttal honorált. Az akkor helyettes államtitkári poszton lévő Borosnak a rövid határidőt úgy sikerült kiviteleznie, hogy jelentős szakaszokat emelt át egy saját korábbi könyvéből.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
