A Fővárosi Önkormányzat január 11-én hosszú listát adott ki az általuk megvédeni kívánt, jórészt 1945 után született lakó- és középületekről - a dokumentumban a Várnegyed 1945 utáni lakáscélú foghíjbeépítései mellett a budavári Hilton (1976), a Körszálló (1967), a Péterfy Sándor utcai rendelőintézet és kórház (1931-1932, 1940-1942), a Semmelweis Egyetem Budapest megszületése utáni években létrejött Belső Klinikai Tömbje (1873-1882) is szerepelt.
A főváros azóta levélben értesítette a különböző kerületeket, így a 1994 óta Tóth József (MSZP) által vezetett, Újlipótvárost, Angyalföldet, a Göncz Árpád városközpontot, Vizafogót, illetve a Népsziget déli felét is magában foglaló XIII. kerületet is, aminek Főépítészi Irodája néhány nappal ezelőtt mindhárom esetben döntést hozott.
Az Önkormányzat honlapján ezzel kapcsolatosan elérhető, január 26-án a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság elé kerülő dokumentumból a részletek is kiderülnek: eszerint a harmincas évek újlipótvárosi otthonainak kényelmét a romos Budapestre átmentő Élmunkás-házak (Bulcsú u. 18-20. - Lehel u. 2/A, B, C, D, ép. Schall József és Piszer István, 1948-1950)
megjelenésükkel nem képviselnek olyan szintű építészeti értéket, amit fővárosi szinten védeni kellene
, a Katona József utcai transzformátorállomás (ép. Léstyán Ernő, 1970) a listára helyezése
szakmailag nem indokolt, az épület ipari jellegű homlokzatai a városszövetbe nem illeszkednek, hosszú távon az épület elbontása lenne kedvező,
a Fiastyúk utcai lakótelep (Mester Árpád és Krivátsy Ádám, 1953) méreteit pedig túl nagynak találják ahhoz, hogy a változás szakmailag elfogadható legyen, hiszen így minden, a területen lévő épület lakóinak, illetve bérlőinek a főváros véleményét is ki kellene kérnie, mielőtt homlokzatszigetelésbe, -felújításba, cégtáblák kihelyezésébe, klímák kültéri egységének kihelyezésébe, vagy épp nyílászárócserébe kezdenének, így az eljárás feleslegesen hosszúra nyúlna.
Kapcsolódó
A XIII. kerületi főépítész nem támogatja a főváros modern épületeket védeni akaró kezdeményezését
A Katona József utcai trafóház, a Fiastyúk utcai lakótelep, illetve a Lehel utcai Élmunkás-házak védelme lehet a tét.
A témában írt cikkünkre most a XIII. kerületi Önkormányzat reagált. Levelükben kijelentették: nem tartják elfogadhatónak, hogy a Fővárosi Önkormányzat a velük való előzetes kommunikáció nélkül kíván védetté nyilvánítani épületeket, hiszen a megfelelő eljárásrend az lenne, hogy a társadalmi véleményeztetést megelőzően szakmai egyeztetés indul.
A tavalyi évben ez még »szokása volt« a Fővárosi Önkormányzatnak, például a Polgármesteri Hivatalunk védettség alá helyezését megelőzően. Ezt támogattuk is.
- olvasható a reakicóban, ami a Főépítészi Iroda által kiadott dokumentum gondolatait is továbbfűzi.
A Kresz Géza utcai transzformátorállomással kapcsolatban további érveket hoznak fel: eszerint az épület a város szövetébe semmilyen módon nem illeszkedik, hiszen megszületéséhez az utca telekstruktúrájának megváltoztatására - öt kisebb telek összevonására, illetve a Váci út-Katona József utca sarkán lévő telek elvételére - volt szükség.
Az ilyen típusú korabeli várostervezést álláspontunk szerint nem kellene védeni, ez egy tájseb Újlipótvárosban, amelynek helyén a jövőben akár városi parkot is létre lehetne hozni.
- teszik hozzá.
A reakcióban az Önkormányzat a másik két esetről is kifejti a véleményét: a Fiastyúk utcai lakótelep óvását a változtatások nehezebbé váló engedélyeztetése, illetve az épületek mérete miatt sem tartják jogosnak, hiszen az épületekre biztosan nem vetül a bontás árnyéka, ami alapvető indoka lenne a védelemnek - ajánlják viszont, hogy
a Főváros inkább a beépítés karakterének védelmét vizsgálja.
A Lehel utcai Élmunkás-házakkal elutasításával kapcsolatban szerkesztőségünkhöz nem érkezett részletesebb indoklás, a kerület megerősítette viszont korábbi kijelentését, miszerint az itt álló négy lakóépület megjelenésével nem képvisel olyan szintű építészeti értéket, ami védettséget érdemelne.
A levélben a XIII. kerület hozzátette: műemlékvédelmi támogatásokkal, illetve az állagmegőrzést, vagy állagjavítást célzó kamatmentes társasházi támogatásokkal segíti a lakókat, ezt pedig nyilvánvalóan fontosabbnak tartják
a pótcselekvésként értékelhető, kisvárosnyi, senki által lebontani nem kívánt lakótelepek
védelem alá helyezésénél, sőt, a jogszabályokkal való értékőrzés helyett az épp húsz éve futó, tizenkét helyszínen 667 lakás megszületését hozó bérlakásprogrammal valódi értékteremtést is végeznek.
Ennek legújabb példája a január 13-án, egy 2,7 milliárd forintos projekt eredményeként átadott harmincöt lakásos Jász utcai passzívház (Jász utca 72.), sőt, az átadás hetében a Petneházy utca 90. alatti, 67 lakásos, szintén passzív bérház kivitelezési szerződését is aláírták.
